A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton
A felszabadulás után gyökeres változás következett be mind gazdasági, mind társadalmi téren. Ezek éreztetik hatásukat a lakosság életmódjában, kultúrájában, így a lakodalmi szokásokban is. Munkámban arra törekedtem, hogy lehetőség szerint a századfordulótól kezdődően gyakorolt házassági szokásokat a recens hagyomány nyomán napjainkig végigkövessem. Különös figyelmet fordítottam a hagyományban végbemenő változásokra, azokra az okokra, amelyek a változás elindítói, előidézői voltak. 5 A házassággal kapcsolatos szokások bemutatását jóval a házasság periódusa előtti időszakkal kezdem. Vizsgálom általában a házasság céljára vonatkozó elképzeléseket, véleményeket, valamint azokat a mozzanatokat, amelyek magát a házasság törvényes létrejöttét megelőzik. Munkám a következő fejezetekre tagolódik: A házasságról általában: A házasság célja,- A házasodás ideje; A megesett lány,- Vénlányok és agglegények; Párválasztás: Ködmönösök, közvetítők; Móring; Ismerkedés; Lányhoz járás; Háztűznéző, lánynéző; Lánykérés; Eljegyzés,- Ajándékozás; Lakodalmi előkészületek: Csigacsinálás; Várakozási idő; Iratkozás; Vásárlás; A lakodalom előtt: A lakodalom tisztségviselői; A vendégek; Hívogatás,- Legénybúcsú; Zenészek; Lakodalmi előkészületek; A menyasszony költöztetése,- A lakodalom napján: A lakodalom reggele; gyülekezés,- A lakodalom napja,- Az esküvői menet és a menyasszony kikérése,- Az esküvő; Az esketés után; A lakodalomban: Táncok, játékok a lakodalomban; Kontyolás,- Színjátékok a kontyolás ideje alatt; A lakodalom befejezése; A hajdúszováti lakodalmi szokásokban 1880-tól napjainkig végbement változások és azok okainak vizsgálata. A házasság célja Arra a kérdésre, hogy mi a házasság célja, Hajdúszováton a következő válaszokat kaptam: „Ez a szokás. Nem jó az embernek egyedül élni. Nagyapáink, nagyanyáink, apáink, anyáink is így csinálták") Sain Balázs 74 éves). „Hadd hozzon a házhoz fiatalasszonyt a legény. Legyen aki könnyítsen a munkánkon. Meg aztán öreg korunkra is szükség lesz gondviselőre" (Tóth Béla 76 éves). „Kellenek a gyerekek, hogy legyen kiért és miért dolgozni, és majd nekünk is legyen gondviselőnk" (Bak Józsefné 66 éves). „Azért házasodunk, mert szeretjük egymást, együtt szépen keressünk, jó lakást szerezzünk és neveljük a gyerekeket" (Nagy Józsefné 24 éves). A válaszok három generáció véleményét tükrözik. Az idősebbek, a közép korosztálybeliek és a fiatalok közösségében a házassággal kapcsolatos vélemények általában ezekkel a válaszokkal egyeznek meg. Jól kitűnik a házasság eszmei tartalmának megváltozása. Az 1920-as évekig a dolgos kéz, a munkatárs biztosítása, az utódok nevelése volt a fő cél. 1920-tól az 1940-es évekig már nemcsak „szolgálólányként" kezelték a hozott asszonyt, hanem az kihar5 Munkám alapjául Szendrey Ákos a lakodalom szokásanyagát teljes részletességgel feltáró kérdőíve szolgált. Szendrey Ákos: Lakodalmi szokások gyűjtése (Budapest, 1956). Jelentős elvi és módszertani segítséget nyújtott Bakó Ferenc tanulmánya, melyben elsőként alkalmaz új szempontokat a lakodalmi szokások vizsgálatában és szakít a leíró jellegű közléssel. Bakó Ferenc: Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethn. LXVL évf. (1955) 345-408. 569
