A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

Szathmári Ibolya Lakodalmi szokások Hajdúszováton A lakodalmi szokások gyűjtése iránt az érdeklődés az elmúlt évek során megélénkült. A múlt századi, század eleji pusztán leíró jellegű, lakodalomról szóló publikációk után a társadalmi, gazdasági összefüggéseket is elemző tanulmányok csak a II. világháborút követő időszakban jelentek meg. Hajdú-Bihar megye területéről több lakodalmi szokásleírást ismerünk.

1 Ezek a munkák azonban nem veszik tekintetbe a társadalmi, gazdasági viszonyokat, a változás, átalakulás tényezőit. Jobbára a lakodalomnak csak a külső megnyilatkozásait, főleg a lakodalmi rigmusokat rögzítik. Területünkről a tágabb összefüggésekre is kitekintő tanulmány jelent meg Szalay Emőke tollából, aki Berettyóújfalu lakodalmi szokásait részleteiben, a változás folyamataira is tekintettel vizsgálja.

2 Az alábbiakban egy jelentős hajdúsági település, Hajdúszovát közösségének a párválasztásra, a házasságot megelőző szokásokra és a lakodalom menetére vonatkozó hagyományokat mutatom be. Hajdúszovát Debrecentől 20 km távolságra DNY-i irányban terül el. 1878 előtt csak Szovát a neve. A még korábbi Swat elnevezés elővásár jelentése arra utal, hogy régi időktől fogva egy nagyobb település közelében fekszik, ami rányomta bélyegét gazdasági, társadalmi helyzetének alakulására. Hajdúszovát a Tiszántúl azon pontján fekszik, ahol a nyírségi táj érintkezik a Hortobágy-Berettyó-Ér árterével. Felszíne síkság. Folyója a Kösely (Kösű) a település életét sokáig megszabta, határában nagy, mocsaras területek húzódtak. A XVII. században gazdasági formáját egyrészt Debrecen város hatása befolyásolta. A földbirtokon alapuló termény gazdaság kevés tőkét biztosított a tulajdonosaiknak, ezért jobbágytelkeiket Debrecennek adták zálogba vagy haszonbérbe. Gazdasági struktúrájának másik meghatározója a mocsárvidék. A múlt század közepén végzett folyószabályozás után kezd csak kiemelkedni a falu az elmaradottságból. Ezideig háziiparán és kézműiparán kívül semmi1 Szívós Béla: A Hajdúság. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben. (Budapest, 1891) VII. 315-334.; - Trencsény Lajos: Lakodalmi szokánok Hajdú-Hadházon. Ethn. V. évf. (1894) 254-262.; Máté Lajos: Lakodalmi szokások Hajdú-Nánáson. Ethn. X. évf. (1899) 223-232.; 287-293.; - Liszt Nándor: Tetétleni keresztelési és lakodalmi szokások. Ethn. XVIII. évf. (1907) 103-107.; Ethn. XIX. évf. (1908) 238-247.; - Igmándy József: Hajdúnánási lakodalmi szokások. Debreceni Szemle, VIII. évf. (1934) 78-89. 2 Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettóújfaluban. DMÉ. 1971. (Szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1973) 363-383. 567