A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről

14. kép. Az előbbi kunyhó, Tiszacsege, Lyukashalom. Fényképezte Bencsik J. szélességű tetőt nyertek. Az ereszhez felerősített deszkáig engedték le a borítás nádat. Végül a gerincet szegték be, a szeges végét pedig lekorcolták. A tetőlécek kiálló végeihez erősítették a fedőanyagot tartó fákat (tartóíák). Ha szabadon, lezáratlanul hagyták készítés közben a vérteiket (tűzfal), akkor utoljára azon dolgoztak. Legegyszerűbb módja a lezárásnak az volt, hogy két-három karót a sövényfalban hosszabbra hagyva, hevenyészve befonták vesszővel. Az igényesebbek azonban megfelelő, háromszögletű íakeretet ácsoltak öszsze, ebbe arasznyira bordákat fúrtak bele. A függőlegesen álló bordákat beszőtték vesszővel, majd ezt a szélső horgasokhoz és az ágasokhoz felerősítették. Ilyen eset azonban csak akkor fordulhatott elő, ha nem akarták az épületet tapasztani. Másként a fallal egy időben elkészült a vértelek is. A kunyhó ajtaja hol a végén, hol az oldalán volt. Előbbi esetben soha nem középen, hisz a szelementartó ágas ezt megakadályozta, az utóbbi esetben lehetőleg az épület közepén volt. Anyaga vagy mívesen szőtt vessző, vagy újabban fenyődeszka. A vesszőkapunak alul talpfája volt, s ezen csúszott, ez adta a szilárd vázat is, ebbe állítgatták a fonáshoz szükséges bordákat. Az ártéri szőlőskertekben épült, sövényfalú kunyhókban alig alkalmaztak padlást. A tapasztatlan építményekben egyáltalában nem, a tapasztottakban is csak egy esetben találtunk padlást, amelynek anyaga átalíára fektetett nád. A padlást is alul-felül betapasztották. Hogy időtálló legyen a tapasztás, évente egyszer bemeszelték fehérre. Összehasonlításként közlöm, hogy az ároktövi Nyilas szőlőskertben minden kunyhó tapasztott, sövény falú, a tiszacsegei Ártéri szőlőben viszont alig tapasztják be a sövényt. Hasonló technikával készült, ma már romos állapotban levő kunyhót találtunk az Irigylihen, illetve egy újonnan készült, tapasztott sövény falú kunyhót tanulmányozhattunk a Lyukashalmi szőlőskertben is. 549