A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről

kaphattak, akiknek úrbéres telkük volt, tehát a kert osztása során még ragaszkodtak a feudális hagyományokhoz, még hatott a feudális szemlélet. Erre utal a szőlőskertben vásárolt telekilletőség népi elnevezése is. Az egyes parcellákat egíszhely, íélhely szőlőnek nevezték. Aszerint, hogy milyen nagyságú volt az érdekelt birtokos szántóföldje, olyan nagyságú, ehhez csatlakozó szőlőskertet vásárolhatott. Az egíszszölő (egészhely) 400 n.-öl, a iélszölő (félhely) 200 n.-öl volt. Általánosan használt területi megnevezés ma is a nyilas, amelynek nagysága 100 n.-öl. A Lyukashálom területe a községi tanácstól beszerzett legfrisebb kimutatás szerint meghaladja a 94 kh-at (43 ha 1408 m

2

). A szőlő és a gyümölcsös meglehetősen kiöregedett, több parcellában kipusztult. Igen sok a puszta telek, amelyben kevésbé munkaigényes takarmányféléket termelnek. i|-.r ' \M\\\> triij Щ f г'.||"Ц|ч.1|| 3. kép. Sövényfalú, ágasfás tetőszerkezetű kunyhó, Tiszacsege, Ártér 539