A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

musoló a kezében tartott poharat gyorsan felhajtotta, a bort megitta. Férfi­társaságokban kegyetlen borívó játék, a „Nosza pajtás". A férfiak az asztal kö­rül helyezkedtek el, mindenki előtt egy színig töltött pohár. Megfogják poha­raikat és kezdik énekelni: (1. sz. kottamelléklet) 525 1. kottamelléklet Ez a pohár bujdosik, keresi a párját. Éjjen, éjjen éjjen hát. Éjjen köztünk az igaz barátsági Ezalatt a poharat kézről kézre adogatják. Közben mindenki figyeli saját poharát, mert a következő versszaknál mindenkinek a saját poharát kell meg­fogni. Ez a vers így hangzik: Nosza pajtás, fogd meg hát, éjjen a barátság, Éjjen, éjjen, éjjen hát, Éjjen köztünk az igaz barátság! Most mindenki megfogja a saját poharát, míg végigéneklik a refrént. A to­vábbi versszakok utasításai: Nosza pajtás, vedd szádhoz . . . Nosza pajtás, idd meg hát. . . Nosza pajtás, vedd szádtól. . . Nosza pajtás, tedd le hát. . . Nosza pajtás, ereszd el. . . Természetesen, mindig végigéneklik az egész strófát s közben arra kell vigyázni, hogy senki mást nem csinálhat, mint amit a strófa engedélyez. Ha tehát valaki hamarabb megissza a bort, az éppen olyan hiba, mintha a szájá­tól előbb elveszi a poharat, elereszti stb. Aki ezt eltéveszti, az a legközelebbi újrakezdésnél megtölteti a poharakat. A játéknak természetszerűleg az a vége, hogy a gyengébbek kidőlnek a sorból. Ezt aztán a többiek szertartásos módon „eltemetik" (A halottas játék leírását 1. Varga Gyula: Játékos, dramatikus tán­cok Biharban, i. h.) A berúgás általában szégyennek számított. Ezért a részeg emberrel a legotrombább tréfákat is megengedték (1. griíimadár stb.). A bornak némi szerepe a táplálkozásban is volt. Téli reggeleken sok he­lyen borciberét ettek. Ez nem más, mint vízzel erősen hígított forralt bor, fel-

Next

/
Thumbnails
Contents