A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

itt a majorsági élet kellékei megjelennek a kertekben. Ilyen portákkal találkoztunk a nagylétai, álmosdi szőlőskertekben.

30 A szőlőskertek építkezésével kapcsolatosan szólnunk kell a kutakról. A kút elengedhetetlen tartozéka a szőlőnek. Vízre van szükség a szőlő telepítésekor, több mint 70 éve pedig a peronoszpóra elleni permetezéshez. A nagyobb szőlőbirtokosok ezért szőlőjükhöz, a maguk tanyáján kutat is ásattak. Legtöbb esetben azonban 10-20 gazda közösen tart fenn egy kutat. Ilyenkor a kútásás természetszerűleg közös munkával történik, majd közösen gondoskodnak a kutak tisztántartásáról, gondozásáról, az elromlott alkatrészek cseréjéről. A kútközösség a legkezdetlegesebb kis autonóm csoportja a kertnek. A kút zavartalan használata megkövetelt bizonyos szervezeti életet. A csoport egyik tagja - rendszerint az, akinek a földjén van a kút, néha azonban más tekintélyesebb gazda - valamiféle vezetőszerepet tölt be. Hozzá futnak be az esetleges panaszok, ő intézkedik a javításokról, beszedi a kiadások összegét, mestert fogad, vagy közös munkát szervez. Néha a fegyelemsértőkkel szemben eljár: megdorgálja vagy feljelenti a hegybírónak. A közös ügyek intézésére a kútközösség tagjai időnként megbeszélést tartanak, saját körükön belül határozatokat hoznak, így bizonyos íratlan szabályok, kötelmek, rendtartások alakulnak ki, melyet a közösség tagjai általában igen fegyelmezetten betartanak. Pl. nem szabad a vedret fent hagyni, mert a faveder kiszárad. Óvatosan kell húzni a vizet, 25. kép 35 A diószegi, székelyhídi hegyeken és Űjlétán is a nagyobb szőlőbirtokosok szőlőjében díszes kivitelezésű présházak, vendéglátásra is alkalmas víkendházak, pincék is kiépültek. Ezek vizsgálata, mivel építési szerkezetükben többnyire nem népi gyökerűek, kívülesik e tanulmány keretein. 464