A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

5. kép sáv volt, mely a szőlőskertet messze kiemelte a határ más részeiből. Előfordult, hogy a gyepükön felnövő gyümölcsfák, tűzrevaló tuskók használatáért külön a gyepűt is eladták, a szőlőtől függetlenül.-" A gyepűvel határolt régi, 1950 előtti kertek minden esetben a terephez igazodó formát vettek fel, rendszerint kör, vagy a kört megközelítő alakúak voltak. Sík terepen a telepítők igyekeztek hátasabb részt, esetleg éppen egy kunhalmot, kurgánt kiválasztani. így sok helyen a szőlőskertek közvetlenül mocsaras részek peremvonalában helyezkednek el. (3. sz. kép) A bihari dombvonulaton főként a déli, nyugati lejtőkre telepítették a szőlőskerteket. A szőlőskerteken mindenütt jól zárható kapukat találunk. Ezek régebben a falusi portákon látható kapuk mintájára készültek, tehát kétszárnyú deszka nagykapuból és mellette ugyancsak deszkából készült kiskapuból álltak. (4. sz. 29 így vett meg Kiss György a bagaméri hegyen 1940-ben egy 120-160 méter hosszú „garádját" 1.- Pengőért. De ugyanott 1941-ben már 20.- Pengőért adnak el egy „garádja" részt. A vevők kötelesek a megvett garággyákat gondozni. HBmL. IX. 312. 1. A bagaméri hegyközség iratai. 442