A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Ormosi László: Debrecen árkon belüli utcanévváltozásai 1945-ig

tizedes munkájának célirányosabb ellátására az egyes utcákon belül kisebb irányító személyeket válasszanak. Ezt a kisebb jelentőségű, de még mindig önkormányzati hatáskörrel bíró tisztségviselőt nevezték tízházgazdának. Az 1552. óta működő járások két részre tagolódtak: alsó- és felsőjárásra. Mindkét járási szervezethez több utcát osztottak be, s ezek az utcák határozták meg a közigazgatás szervezetét.

5 A járások alkotó részeit a főútvonalak, debreceniesen a ,,deték" utcák nevével jelölték és különböztették meg. Eleinte 4-6, majd 3-3 derékutca tartozott egy járáshoz. A főutca nevén a közigazgatási egységként megnevezett derék utcákat értették, amelyekhez hozzátorkoltak a kisebb utcák, sikátorok, közök, zugok. A debreceni ember tudatában a főutcák jelentősége világos volt, és tudták, hogy az nemcsak területi fogalmat takar, hanem közigazgatási szerepet tölt be. Ezért fejezte ki magát ily módon: „a Péterfiában, Hatvanban lakom", vagy „Ceglédhez, Csapóhoz tartozom". 1607-es adatok szerint a járások felosztása a következő volt:

6 Felső járás: Új u. (Bajcsy-Zs. u.) egytized, Hatvan u. kéttized, Mester u. (Bethlen) háromtized. Csemete u. (Mester) kéttized, Péterfia Jakab u. négytized. Csapó u. öttized. Alsó járás: Cegléd u. (Kossuth u.) háromtized, Varga u. Szent Anna utcával (Béke) háromtized, Belsőboldogfalua háromtized, Várad u. (a mai Vörös Hadsereg u. a Béke és Dimitrov utcák torkolatától az állomásig) kéttized, Szent Miklós u. (Dimitrov u.) kéttized, Német u. (Széchenyi u.) kéttized. Piac u. (a Vörös Hadsereg u. másik fele a Nagytemplomig) kéttized. Járásonként tehát 17-17, Debrecen összesen 34 tizedre oszlott. Száz év múlva Rákóczi Ferenc szabadságharcának végén azonban nagyon megfogyatkozott, mindössze 12 tizedre oszlott:

7 Új, Hatvan és Mester utcák egy-egy, Péterfia u. másfél. Csapó, Cegléd utcák két-két. Varga, Várad, Piac utcák másfél-másfél tizedet alkottak. Az 1715. évi igazítás járásonként három-három utcára szorította le a város beosztását: felső járás: Csapó u.. Péterfia u.. Hatvan u. (utóbbin értették a régi Csemete utcát és a Mester utca nyugati oldalát is, míg a keleti házsort a Péterfiához kapcsolták), az alsó járást a Cegléd u.. Varga u. és Piac utcai részek alkották. A Várad, Miklós és Német utca elnevezéseket a Varga és a Piac utca elnevezések váltották fel.

8 Megváltozott a város utcai közigazgatásának a beosztása 1694. január 1. után, amikor a két járás további egységként való fenntartása a kiszélesedett belvárosi település igényeinek már nem felelt meg és szükségessé vált még kisebb közigazgatási egységek szervezése. A járások szerint felosztás a továbbiakban már csak névleges szerepet játszott és helyüket az utcák, a „derékutcák" szerinti tagolódás váltotta fel. A nagytanács tagjait az elkövetkező évszázadokban, egészen 1848-ig, az utcaszervezetben tömörült polgárjogú lakosság választotta annak a hat utcaközigazgatási szervezetnek keretén belül, amelyet a közgyűlés alakított ki. Ettől az időtől kezdve mind az adóösszeírásokat, mind a népesség számbavételét a közigazgatási utcák szerint hajtották végre. A XVII. század végétől az alábbi igazgatási egységek szerint osztották be a város belterületét: Piac, Péterfia, Hatvan, Czegléd, Csapó, Varga utcák s mindezekhez hozzátartoztak a velük összefüggő településföldrajzi értelemben vett kisebb utcák. A Szent Anna utca önálló megkülönböztetése a XVIII. században meg5. Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (Debrecen, 1969) 35. 6. Zoltai, i. m. 104. 7. Zoltai, i. m. 105. 8. Zoltai, i. m. 105. 415