A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez
lérral elkövetett csalás. Nem tudja megkülönböztetni, hogy az utóbbi cselekmények a mellett, hogy elszigetelten fordulnak elő értékükre nézve is elenyészőek a forgalomba hozatalra szánt - és sok esetben ténylegesen forgalomba hozott - hamis bankjegyek mellett. Míg a tárgyalt időszak legnagyobb hamis fémpénz forgalmazási bűnügyében 21 ' 30 váltó forint árú - egy ló ára - 5 tallér és 6 húszas, valamint további 1 db húszas szerepel 27 addig Pauzner csak az 1843 januári vásárra 1750 forintot hoz magával hamis bankjegyekben. Tekintetbe véve azt a körülményt is, hogy hamis húszast vagy tallért a piacra járók nagy valószínűséggel felismerték - a hamis fém pénzek forgalomba hozatala illetve készítése korszakunkban már valóban nem volt magasabb fokú bármely más csalási cselekménynél, míg a hamis bankjegyek készítése és forgalmazása egy kialakuló új társadalmi-gazdasági rend alapjaira jelentett közvetlen veszélyt. A levont következtetések kapcsán adódik a kérdés, hogy a XIX. század első felének bankjegyhamisítási hullámában nem ismerhetők-e fel hasonló tartalmi jegyek a XVI. századi nagy pénzhamisítási korszakaiból, amikor „diva26 Hamis fémpénz készítésével és forgalmazásával kapcsolatban Debrecenben a tárgyalt időszakban folyamatban volt büntető perek: 1845. évben HBmL. IV. A. 1018/e/49-43/1845. Kováth János csokaji lakosnál egy hamis, ón húsz krajcárost találtak. Az ítélet felmentő, mert a törvényszék szerint nincs bebizonyítva, hogy a vádlott tudott a pénz hamis voltáról, de figyelmeztették, hogy „vigyázóbb legyen". A hamis 20 krajcáros „összetöretni ren teltetik". 1844. évben HBmL. IV. A. 1018/e/48-93 és 100/1844. 3 db hamis tallér ellopása és forgalmazása bizonyosodik be. Az elkövető Dómján Mihályné csati lakos büntetése 3 hó fogság vasban, közmunkán, hetenként 2 napi böjttel. A büntetést saját költségén köteles kitölteni. 1843. évből HBmL. IV. A. 1018/e/47 - 51/1843. Egy hamis 20 krajcárost 3 fiatalember hoz forgalomba. Büntetésük l-l napi áristom. A hamis 20-ast megsemmisítik. 1842. évben HBmL. IV. A. 1018/e/46 - 208/1842. Angyal Imre 7 db 20 krajcárost öntött „Czinből" és ezeket megkísérelte testvérével elkölteni, ítélet: az I. rendű vádlott „tekintetbe véve nyomorult testi alkatját 1 heti áristom és örök kitiltás". A II. rendű vádlottat bebizonyítottság hiánya okából felmentik. 229/1842. 1 db. hamis 20 krajcáros fordul meg három asszony kezén. ítélet: a húszasokat kettévágját „az alpereseket, mint csavargók és katona rontók, innen kitiltatnak és hazájukba kísértetni rendeltetnek, (kiemelés a szerzőtől). 1841. évből HBmL. IV. A. 1018/e/45 - 10/1841. Egy hamis 20 krajcárossal fogják el Albert Julianna mikepércsi lakost. ítélet: felmentés, mert nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott tudott a pénz hamis voltáról. A hamis pénzt a főszolgabírónak rendeli a bíróság kiadni. - 12/1841. A vádlott „czinből való hamis húszast akart - elváltani". ítélet: 1 napi áristom. - Í70/1841. „Székely Márton Borsod vármegyéből való Felső Abránból... ez előtt ötödfél esztendővel hamis tallérok és húszasok készítésében találtatott, mint nemes ember Szabolcs vármegyébe küldetett. Múlt ősszel szabadult, újra ide vette lakását és hamis pénzek készítésébe fogott, bizonyos hajdú városi emberekkel: Nádudvarra való Rab Istvánnal, Hadházra való Fekete Gáborral és egy Máté Zsuzsanna nevű rossz személlyel fogódva, azokat terjeszteni nem irtózott, de Tiszafüredre Országos vásáron elfogták és Heves vármegye fogházába kísérték. Itt beismerő vallomást tett és elmondta, hogy a szerszámok Apafája Erdőben vannak elásva. Ezeket a tiszti vizsgálat során meg is találták, ítélet: áttéve Heves vármegyéhez, mint státus rab a bűnjelekkel együtt. 27 Lásd az előbbit és HBmL. IV. A. 1018/45 - 22/1841. 1841.-ben a kömlői illetőségű Nagy Gábort „aki minden uti levél nélkül jár" azzal vádolják, „hogy hamis bankókat költöget", miután 5 db. hamis 5 forintos bankjegyet találnak nála a motozás során. Az ügyet a Debreceni Városi Törvényszék illetékességi okokból átteszi Heves vármegyéhez. 408
