A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez

IV. A bűnözés mint társadalmi jelenség közismerten sohasem független attól a társadalmi-gazdasági formációtól, amelyben az elkövetők élnek és cselekednek. Különösen szembetűnő ez azoknál a bűncselekmény kategóriáknál, amelyek primer módon a társadalom gazdasági alapintézményei ellen irányulnak. Az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetési módja és az elkövetők személyi köre tipikus. Ez lehetőséget nyújt a sértett jogtárgyból, az elkövetési magatartásból, valamint a bűncselekmény elkövetőinek személyi köréből következtetni azokra a társadalmi viszonyokra, amelyek a bűncselekmény talaját képezik. A XIX. századi Magyarország - közelebbről a század negyvenes éveinek társadalmi viszonyai - súlyos ellentmondásoktól terhesek. Ezek részben az ország feudláis jellegű gazdasági struktúrájából fakadnak, figyelemmel az Ausztriától való függő lielyzetre is. Kapitalista nagyiparról a tárgyalt időszakban még csíráiban is alig beszélhetünk. Ehhez képest a kapitalista társadalom gazdaságának olyan fontos pillérei, mint a bankrendszer és a tőkés kereskedelmi hálózat hiányzik. Mindezek nélkül pedig a kapitalista termelési módhoz kapcsolódó intézmények - így a pénzforgalom intézményei is - és tudati kategóriák sem alakulhattak ki. A papírpénz, a Magyarországon uralkodó feudális jellegű társadalmi viszonyok között mind a kapitalizálódó Ausztria egyik fontos intézménye, idegen testként hat. A lakosság nagy része egyáltalán nem, vagy csak alig ismeri. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy az Osztrák Nemzeti Bank a hamisítványokkal megkárosítottaknak kárpótlást nyújt. A papírpénz ismeretének széles körű hiánya pedig abban keresendő, hogy hiányoznak azok a forgalmi viszonyok, amelyek a nagycímletű, könnyen kezelhető papírpénzt általánosan igényelték volna. Szükségszerűen következik az elmondottakból, hogy a vázolt ellentmondást - ha nem is a társadalom gazdasági struktúrájáig hatoló mélységgel - kétségtelenül érzékelték azok az elemek, akik részben az országot járva, részben az ország határokon is túl jutva kereskedtek. Pauzner és társai már a kapitalista társadalmi rend gátlásokkal, nem fékezett képviselői, akiknek minden tevékenységét a gyors meggazdagodás determinálta. Felismerik, hogy a hazai viszonyok között minimális kockázattal lehet forgalmazni - főleg vásárokon - a hamis papírpénzt. E felismerét tett is követi és a negyvenes év közepére elárasztják az országot az üzemszerűen legyártott hamis bankókkal. Mi sem jellemzi jobban a helyzetet, hogy a Helytartó Tanács 1846. december 31-én kelt 5238 szám alatt kénytelen országosan közzé tenni az alábbi figyelmeztetést - hamis bankó példányok kíséretében: A' Papir vékonyveliu papir, utánozott homályos vízjelekkel, 's szövetében a valódi bankjegyek papírétól igen különböző. A' gyártás; igen való szinüleg valamelly érczlapba szívatva, 's lenyomva, ösmertető jelei: A' számjelek igen is nagyok. Az Ausztriában, valamint a diszitményben 's jelképekben a vonalmetszés bátortalan, összebonyolult vonalakkal, 's az egész rajzolat kevésb gyengédséggel van kidolgozva. A' fej alatti azon szóban „Ausztria" a betűk nem hibátlanok. A' 10 és X számok közülti bélyegeknek keresztvonalakkali betöltése nem tiszta, 's összefolyt, - A' „Zehn Gulden" körüli vonások, valamint a kis szövetirás igen tisztátalan, 's többnyire minden vonal kétszer látható. A' második vonalban ezen szónál „diese" az i feletti pont hiányzik, ezen „Für die privilegirte Öesterreichcische National Bank" nem egyirányos, s' kivált a szó „Öesterreichische" végtagjában ivbe hajlott és pedig a S felfele a CHE pedig lefele. A' pénztár igazgató aláírása, valamint a' bankjegy költe igen egyenetlen, 's ket406