A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez
mint a' milyet a Kátay adott?.... nékem az előtt soha ilyen bankjegy pénzem nem volt". Elszámoltatják Kiss Balázst, hogy a pénz megtalálása előtt mennyi pénze volt és hová költötte azt. Válaszában Kiss elmondja, hogy 12 forintja volt. Ezt a betegsége - amelyről csak annyit mond, hogy hosszú ideig tartott - alatt felélte. Megemlíti, hogy a talált pénzből Erőss huszonöt forintért nadrágot és dolmányt, három forintért lajbit vett a szabadulására. Ugyancsak kérdésre válaszolja, hogy Erőss elég sokat árult a Szent György napi vásáron. A kihallgatási jegyzőkönyv ezt követően annak a gyanúnak felmerültét rögzíti, hogy a hamis pénzek nem a Szent György napi, hanem a vízkereszti vásárkor kerültek a vádlottakhoz. Ekkor ugyanis Erdélyből nagyobb mennyiségű hamis pénzt hoztak Debrecenbe. Poroszlay főbíró ugyanis ekkor küldi át a Mendel Valach és Pauzner Bernát elfogásával kapcsolatos iratanyagot. Ebben van arra adat, hogy Pauzer egy köteg hamis pénzt dobott el, amelyeket Erdélyben készítettek. Kiss Balázs azonban határozottan tagadja, hogy vízkeresztkor találta a köteg pénzt, s kitart korábbi vallomása mellett. 1844. december 3-án Erőss Sándor 34 éves csizmadia mester ismételt kihallgatására kerül sor. Ennek lényege: az inas hétfőn délután szólt arról, hogy pénzt talált. Ekkor a bankjegyeket „hamisnak nem gyanítottam". A talált pénzből négy darab tízforintos adott Kiss, de „amikor ezek közül 2 darabbal elmentek Rácz Györgyhöz a tartozás kiűzetése végett" a bankjegyek hamisnak bizonyultak. Ez után - állítja - az inas negyven forintot adott ezüst pénzben a bankjegyek helyett. Azt mondta - Erőss állítása szerint Kiss Balázs -, hogy összesen nyolcvan forintot váltott fel. A többit Kiss megégette. Amikor Kiss Balázs a bankjegyeket elégette „megnéztem a ládáját" és abban két darab bankjegyet találtam eldugva, amelyet „leddőzésemre" Kiss ugyancsak elégetett. A bankjegyek sárosak, egyesek szakadozottak voltak. Ismételt kérdésre úgy nyilatkozik, hogy Kiss hétfőn délután 2 óra körül mutatta a talált pénzt, talán 50 darabot, amit kedden Rácznál 1 órakor délben kísérelt meg fizetésre felhasználni. „Jut eszembe ugyancsak hétfőn az inasom a vásárból hazajővén beszélte" . .. miként járt a puskamüvesnél. Ekkor Kiss elment a puskaműveshez, de a cédulaházhoz már nem volt hajlandó elmenni, csak a „kapuig". Aztán „hazajöttem .... mert tartottam a kellemetlenségtől .... s a Német utszai kapun mentem haza". „Mely nap mit vásárolt?" kérdésre a válasz, hogy vasárnap 1 és 2 óra között két vég vásznat tizenöt-tizenhat forintért. Délután 5 óra körül a fiút gyékényért küldtem egy ezüst húszassal. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön pedig nem vásárolt semmit. További kérdésre vallja Erőss, hogy „csak jószívűségből" szabadult hamarabb az inas, mert „rossz viseletű volt". A szabadulásnál Erőss nem volt jelen mert vásárra ment, helyette Besenyei József és Gulyás Mihály mesterek szabadították fel. A korábbi szabadításért az inas „maga pénzéből" öt forintot fizetett a céhnek. Ujabb kérdésre: kedden nem fogadta el Rácz György a tízforintos bankókat. A tartozást azért szerdán vagy csütörtökön tudta csak megadni ezüstpénzben, még pedig abból a pénzből, amit Kisstől kapott a hamis bankjegyek fejében. Emélkszem -vallja tovább kérdés nélkül - hogy Rácznak mondtam, miszerint a tízforintosokat, amelyeket nem akart felváltani egy gyolcsostót felváltotta. Ez azonban nem felel meg a valóságnak „tréíából mondtam csak". A vizsgálat vezetője erre: „én nem kérdeztem, hogy mit mondott Rácz György uram. Minek hozza ezt elő?" Erőss válasza: „mert tudom, hogy Rácz György ezt vallja а Т. M. Tanács előtt." Kérdésre előadja: hogy kedden este szólt a feleségének az inas által talált pénzről, továbbá, hogy azért vágta le a pofaszakáiiát, mert éppen éles volt a borotvája. Rákérdezésre aztán beismeri, hogy azért vágta le, hogy a puskaműves ne ismerjen rá. „Késő estve lévén az idő a' vizsgálódás további folytatásáig Erős Sándor a' városi fogházban tisztességes helyen letartóztattatott. Kis Balázs pedig külön helyre záratott." 1844. december 4-n a vizsgálat Erőss Sándor további kihallgatásával folytatódik. Erőss állítja, hogy Kiss a nála maradt negyven forint ezüst pénzt ruhanemű vásárlására költötte jórészt. Módosítja ezt követően a vallomást olymódon, hogy inasa vásár vasárnapján este szólt neki a talált pénzről. Nem tagadja, hogy átadta a fiú a pénzköte396