A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

egy románkorú egyházat épségében, a mint azt a reformatio szelleme épen hagyhatta, vagy talán az állandó szegénység korunkig ientartotta! A margittai vásárról szintén haza térő fiatal pap a legnagyobb szívességgel mutatta régiségeit, melyeket ismeré ugyan, de melyekről alig gyaníthatta, hogy minket annyira fognak érdekelni; miszerint engem egy panaszló, talán könyörgő szózatra fognak bírni. Restaurálni kell ezt uram! restaurálni; de úgy, hogy a legalább V vagy VI százados szellő ezen építményeken megmaradjon, és a mostani korszak azt kiállthassa az elmúlt vad századoknak: jertek ide, nézzétek, így építettek hajdani apáink, úgy t. i. hogy még annyi idő múlva is műveik látszassanak! Mefvallom, alig hallottam a pap magasztaló dicséreteit, én csak a régi emlékeket néztem, kérvén őt, hogy ne változtasson azokon, a régi különálló toronynak lerombolása, és ejy újabbnak a templom mellé való csatolása által, hanem kolduljunk ha kell az egész országban, hogy ezen - eddig legalább előttem 19<i fentartassék a mint van, és amint volt századok előtt. Storno úr azonnal hozzá fogott ezen templom felméréséhez, a mely azonnal úgy tűnt fel, hogy semmi pillérrel el nem láttatva, és polygon apsissal bírva, az átmeneti korszakba való. A térség egyszerű, és csak hajóból és oltárhelyből áll. A hajó hossza 11,40, szélessége 4,95; innen kétszeresen lépcsőzetve áll a diadalív, mely a valamivel keskenyebb oltárhelyhez vezet, 4,31 ctim. tesz ki, míg hossza 3,16 teszen, és a keletfelé álló, valamivel rövidebb ablakközöt 1,90 ctm. tesznek. A falak 1,26; pillérek helyett csak a nyugati falon van 0,31 ctnyi kiugrás, mely a mellékfalakon látszik. Románkori ablak három fordul elő, az apsis három szögletén, úgy hogy a nagyobb tölcsér az oldalvásti két kerek oszloppal kifelé áll, befelé pedig szűkülni látszik. Van azonkívül a déli falon majdnem egyenlő távolságban és pedig igen magasan négy kerekívezetú ablak, a mely ezen téglaépítményt, mint akkor is látni lehetett tökéletesen kivilágította, a miért kár is volt, a hiányzó világosság miatt újabb korban a széles egyenes oldalú ablakokat kivágni. A nyugati oldalon:

van a kívülről 1,90 ctnyi s lépcsőzetesen szűkülő belsején csak 1,26 ctimt mérő ajtaja, яжйу fölött két, szintén világító ablak nyílik. Storno úr nemcsak az egésznek alapját rajzolja le, hanem átmetszetét, és az egyik ablakot is adja képében, hátra van csak az egyház nyugatdéli sarkától, majdnem egyenes vonalban 3,91 ctmi áll a maga nemében egyedüli harangtorony, melynek belseje 2,21 hosszú és 1,90 széles, míg falai majdnem 0,95 vastagok. Feltűnő, hogy ezen harangláb kelet és nyugat felé majd 1,30 ctimnyire nyitva van, közepett egy keskenyebb, oldalain pedig szélesebb kiugró lemezzel el levén látva, ott, a hol a téglaépítménynek vége van, és a faalkotmány kezdődik, zsindelyes rézsúttal, mely fölött négy egyenesen álló czölöpökből készült folyosó látszik, e fölött pedig szélesebb karimával kezdődik a nyomott nyolcszögű sisak, melynek négy szélén négy kisebb toronynak vázai díszlenek. A toronynak hajdani pléh zászlaja lent látható és arról tanúskodik, hogy ezen eléggé meredeken felszáló sisak 16-43-ból való, mire nem is lehet kételkedni, hogy a réginek hú utánzása, mivel az őskorszak a vöröshagyma idomú toronykákat épen nem ismerte. Emezeket kívül megjegyzendő még, hogy a téglák méretei 0,265-0,16-0,038A torony nyílásai elég magasak és felül kerekded tégla koszorúval koronázvák. Alapfalainak vastagsága 1,12 ctim. - Északra a fal kívülről egészen sima, nyugatra hármas, délre kettős csak 0,06 kiugró pillérekkel; szélein ezek 0,50-0,43; közepett 0,26- vagy egy téglasornyi szélesek. Megemlítendő, hogy az újabbkor, mintegy szegénységének és tehetetlenségének jelképéül az égetett téglát, égetetlen, szélesebb vályoggal pótolni igyekezett. Végre csak a templom négy ablakának méretei felemlítendők: 196 A kéziratban olvashatatlan szó. 340