A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

remekeket bámulta, a ki tudja, hogy ottan is az első mestereket hittak meg, hogy az Isten házát ecsetjeikkel díszítsék, és a ki a sitéri remekeket látja, melyek rajzra és festészeti kivitelre nézve, a gypszet gyakorlott finomság és a kifejezés őszintesége tekintetéből nemcsak egyes bámulati kifakadásokra indítottak bennünket, hanem Storno barátomnál indították arra is, hogy ezen szakadozott, de így, rongyaikban is bámulatos falképek részleteit nemcsak híven lefesse, hanem arra is ajánlkozott, hogyha a fővárosban erre elégséges kedv és előzékenység mutatkozik, az úgyis a bemeszelésnek áldozatul esendő képeket a falról levenni, és így a nemzet előtt megfogná örökíteni. Sz. Jobbnál

187 alig tudok nevezetesb helyet e felsőbb vidéken, és meg is kell vallani, hogy azon tekervényes úton kívül, a melyen e helységbe juthattunk, alig van itten a régésznek keresni valója; mert nemcsak az idők vas foga, de az emberek is mindent megtettek, hogy a honi régiséget egészében elpusztítsák. A legrégibb korból van, főleg a vizenyős lapály emelkedésein elszórva egyes halom, a mely menhely, de temetkezési domb is lehetett. így mondják, hogy Sz. Jobbnál, a hármas halom mellett, a honnan a régi vár, közelíthetetlensége miatt ágyúztatott, találtak arany sodronyokat, ezeket azonban a zsidóknak adtak el, a nélkül, hogy azokat szakértő látta volna. Storno barátommal megnéztük az újabb, csinos templomot, meg a régies várfalait, és az árkokat, de miután a régiségnek legnagyobb része megújíttatott, azt hiszem, hogy legrégibbek azon zárókövek, melyeket ft. Zay János kanonok úr, mint Sz. Jobb régi templomáról eredőket a bihari múzeumnak ajándékozni kegyeskedett, ezek 1621-ből valók és Rédei Ferencz - valamint Károli Katá-tól származnak. (1. Tárgymutatója a biharmegyei rég. és történ, fc^ylet. . . kiállításának 1878. 15. lapon.) Egy perczig sem szabad kételkednünk azon a helyen, a melynek Sz. István jobbja nevét adá, hajdan birtokos apátság állott, melyhez biharmegyei és szatmári részletek is tartoztak. Ezekről Mo. Helyrajzi Története III. köt. 167. s kk. 11. is szól,

188 állítván azt, hogy itten Sz. László fából, mint azon időben szokás is volt, emelt kolostort, melynek helyébe Álmos vezér kőmonostort építtetett. De ezen templomos monostor azon a helyen állt-e a hol a mai egyház emelkedik? vagy a mi kevesebbé hihető a távolabbi temetőjében? a hol az építtetésnek semmi nyomára nem akadtunk, csak újabb, biztos források feltalálása után fogunk szólhatni. Alig láttam templomot a mely a kifejlett góth korszakot annyira képviselte volna előttünk, mint a Micskei

m református egyház. A helység hegyes végén a völgyből emelkedik egy hosszabb dombocska, melynek felsőbb végén áll a hajdani egyház, szép magasodó sisakjával és négyes, fióktoronykával büszkélkedő nyílt csarnokával, mely már 1333-ban parochiális templom volt; de 1566-ban egy új hitnek követőkévé levén, ez alatt valamivel mélyebben támadt az új, csinos kath. plébánia, mely e helyen 1757-ben vette kezdetét. Ha kell előminta egy magyar falusi templomhoz, csekély változtatással a micskei reform, templomot mernénk, már költség tekintetéből is a micskei reform, egyházat ajánlani. Storno barátom be se várta, hogy ezen imolát kinyissák, hanem azonnal hozzá fogott külsejének felméréséhez. A templom három részt számít; a hajót, a szentélyt, és a tornyot. A hajónak, mint magasabb résznek hossza 10,45, szélessége 7,60 ctm, falának vastagsága 0,95. A szentélybe való bemenetnél kiugorván a fal mindkét oldalról 1,10 ctnyire, marad közepett még 4,95 ct. térség szabadon, mely fölött a diadalív helyesen 4 m, vagy is a szentély falon fölötti magasságra emelkedék. Az oltárhelye a főfalaknál összehúzottabb és a nyolcszög öt 2,85 ctmt mérő részeiből áll. A torony alsó, köves része rosszabb, t. i. 1,16 ct. mérő falakból áll, melyek belül 2,53 négyszetű tért mérnek. 187 Szentjobb - ma Siniob (Bunyitay II. 471-79.) 188 T. i. Rupp 189 Micske - ma Misca (A Berettyó mentén; nem tévesztendő össze a Várad melletti Micskével.) 22 Déri Múzeum 337