A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

bizonyítja: a bihari népviseletről és a háziiparról az 1885-ös budapesti országos kiállítás alkalmából fényképes katalógust készített „Mutatványok a biharmegyei népiparból és a nép ruházatából" címen. Jelen útinaplójában is aprólékos gondossággal írja le a szentandrási, vizesgyáni, valányi hímzéseket, a papmezei és kisjenői román, a remetei magyar viseletet. A petegdi román faépítészetet és a micskei, rézbányái, kimpányi népi építkezés- és településmódot ismertetvén ugyanolyan részletezőn és ötletekkel fűszerezve írja le a püspöki templom festett, kazettás mennyezetét, mint a vizesgyáni falusi ház falfestési módját. Nem kerülik el figyelmét a számára különösnek tűnő temetkezési szokások sem, számos apró megfigyelést, feljegyzést tesz: készítenek-e Belényes vidékén almabort, vagy csak almaecetet stb. Am a napló legnemesebb részét, legnagyobb értékét mégsem az eddig felsoroltak teszik, hanem a középkori eredetű, s főleg egyházi műemlékek aprólékos, pontos, a modern régészeti és művészettörténeti kutatási kívánalmakat is kielégítő felmérései, leírásai. Rómer tudniillik nemcsak a ma is meglevő objektumok száz évvel ezelőtti képét rögzíti dolgozatában, de hírt ad az azóta már eltűnt, átépített, vagy az általa is már csak hallomásból ismert műemlékekről, lelőhelyekről is. Ilyen például a berettyóújfalui ún. vörös templom, melyről eddig egyedül tőle tudunk, vagy a köröstar jani rom, melyről ő is már csak hallott. A legtöbb gondot a román-, és az átmeneti korú falusi templomok leírására fordítja. Különösen alapos, értékes a tamásdai gótikus templomrom leírása, s a siteri templom felmérése, falképeinek elemzése, bár ez utóbbi szerepel a „Régi falképek Magyarországon" című munkájában is. * Végezetül néhány tájékoztató szó jegyzetelésünk módjáról. Mindenekelőtt: nem volt szándékunkban minden, Biharral foglalkozó irodalmat felsorolni. - Munkánk célja nem ez, s ebbeli igyekezetünk egyébként sem érhetett volna célhoz a romániai szakirodalom nehezen hozzáférhető volta miatt. Rómer lelőhelyeinek azonosításánál nagy segítségünkre szolgált Bunyitay összefoglaló munkája, s a kortárs művek általában (K. Nagy, Osváth, Fényes), valamint a korabeli folyóiratok. A helynevek egykori, és ma használt változatainak megjelölésével a könnyebb tájékozódást kívántuk szolgálni. Az anyagközlés lényege azonban maga Rómer műve, mely a maga nemében egyedülálló, melynek adatait - legalábbis nagy részét - nemhogy az utókor, de a kortársak sem ismerték. Jelentősége azért a ma kutatása számára sem hanyagolható el, s különösen a bihari részeken, ahol a modern topográfiai felmérések, terepbejárások szórványosak, pontatlanok, hiányosak. Rómer régészeti, műemléki és néprajzi vázlatának kiadásával a Bihar megyei topográfia munkálataihoz szeretnénk hozzájárulni. JEGYZETEK 1. Dissertationes Archaeologicae. I. 1958. 1-78. - Kőhegyi Mihály és Rákóczi Katalin adatközlései. Arrabona 7. 1965. 555-556; 8. 1966. 201-214; 9. 1967. 195-217; 10. 1968. 141162; 11. 1969. 143-161; 12. 1970. 245-261; 13. 1971. 275-293; 14. 1972. 317-325. Id. vonatkozó régebbi irodalommal. 2. Quart. Hung. 1413. I. 1895. 27. sz. 3. Országos Műemléki Felügyelőség. Adattár. Rómer hagyaték. K. 254. 4. Avram, A.: Fortifica^ii medievale din Crisana. Biharea. I. (1973) 191-225. 5. Стцап, G..- Un monument de artá medievalá biserica din Remetea. Biharea. I. (1973) 227-239. 6. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Térképtár. BmT. 121.- Reszeghy Lajostól származik. 286