A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai
a plébánia kegyurával, ök szolgáltatták az építkezésekhez szükséges gazdasági alapot, erőt. így volt ez az adonyi monostor és a közeli falak templomainak építésénél is. Az építkezések egymásra való hatása jól kirajzolódik e területen. 4. A nemzetség Adony környéki és távolabbi birtokai, templomai Nyíradony és környéke a nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Erre utal az itt alapított közös nemzetségi monostor is. A XIII. század második felében azonban már a nemzetség Farkas-ágának birtoka, amelyen 1289-ben megosztozkodtak. 13 Az osztozkodáskor két részre szakadt birtok egyik központja Kisgút, a másiké Nagygút lett. Az előzőnek félköríves záródású, az általában korábban épített templomok csoportjába sorolható plébániája, egyháza volt. Ennek maradványait 1913-ban tárta fel Zoltai Lajos (4. kép b. ábra). 14 A több méter magasságig álló nagygúti hajó falához hozzácsatlakoztak az egyenesen záródó szentély és a mellette északról elhelyezkedő kápolna-sekresztye maradványai. Bejárata - bár ezt nem tárták fel - nyugat felől volt, amint ezt a hazai templomépítészetben a XIII. századtól kezdődően tapasztalhatjuk. (A magasan álló déli hajófalban nem mutatkoznak kapu nyomai.) A hajót nyugat felől a sarkokon ahhoz sugár irányban csatlakozó támpillérek erősítették, támasztották, a kisgúti templomhoz hasonlóan. (Bár a nagygúti templom nem sokkal nagyobb a kisgútinál, de ez a méretkülönbség, a kápolna sekrestyével való bővítés és a XIII. század második felében nálunk, „újszerűnek" mondható forma, amely az alaprajzból (5. kép a. ábra) és a maradványokból világosan kiolvasható, a később települt Nagygútnak ez időre történt megerősödésére utal. Tulajdonképpen eredetileg egy település volt itt, amely szerkezetileg eléggé laza lehetett, hisz az osztozásnál (1289) Gút északi részét kapta az egyik, a déli részt - ebből alakult ki Nagygút - pedig a másik örökös. A település ősibb része az északi rész volt, amit az osztozáskor már álló templom - a félköríves záródású - bizonyít. Ez volt az eredetileg Gútnak nevezett falu plébániatemploma. Az osztozás után változott aztán az eredeti név Kisgúttá. Az abból leválasztott rész - a déli -, a másiktól való megkülönböztetés, gyorsabb ütemű fejlődése, új, nagyobb temploma, s feltehetően a magasabb tisztséget betöltő, vagy gazdagabb földesura miatt a Nagygút nevet kapta. 15 Az adonyi prépostság a Gút-Keled nemzetség közös monostora volt. A nemzetségnek a XIII. századra széjjel vált ágai saját, közös monostoruknak tartották azt és még ebben az időben is birtokokkal gyarapították azt. A prépostságnak Adonyon kívül birtokai voltak Abrányban és Egyházas-Varsányban is. Nyíradony környékén a nemzetség különböző ágai voltak birtokosok, amely a közös nemzetségi monostor fenntartását, használatát és gyarapítását még jobban érthetővé teszi a XIII. század 2. felében, amikor a szétvált ágak már általában - más nemzetségeknél is - külön monostorokat építettek. Kisgúttal és Nagygúttal a középkorban határos volt Acsád, amely a nemzetség Egyedmonostori-ágának birtokai közé tartozott. 16 A középkori falunak ma is áll még a nagygútihoz hasonló egyenes szentélyzáródású temploma (5. kép b. ábra). Mérete valamivel nagyobb a nagygúti temploménál, amely talán azzal 13. Karácsonyi J.: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II (Budapest, 1900-1902) 19-89. - Oszvald F. i. m. 238-239. - Zoltai L. i. m. 37. - Árpád-kori Új Okmánytár IX. 505. 14. Zoltai i. m. 37-38. 15. Anjou-kori Okmánytár V. 16-17. - Karácsonyi J. i. m. 2C. 16. Karácsonyi J. i. m. 43-55. 274
