A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai

Ez előtt alakulhatott ki a harmadik falu, a két részre szakadt birtok délnyugati részén, amely aztán hamarosan nagyobb és jelentősebb lett mint a régebbi és ezért kaphatta a Nagygút nevet. Egykor ehhez a gúti birtokhoz tartozott a területtel délkeletről szomszédos Acsád Asszonyrész nevű pusztája is, amelyet leánynegyedként hasítottak ki abból. Az 1936. évi feltárás a fent leírt kisebb földrajzi egységek közül a mai Nyíradony felé eső területen folyt. A ma mezőgazdasági művelés alatt álló területen a felmérési rajz szerint három jól elválasztható építészeti maradvány került elő: egy félköríves szentélyű kistemplom, egy nagyobb, prépostsági templom és a kolostort övező falrendszer. Ezeket az építészeti maradványokat nemcsak egymáshoz viszonyított helyzetük, méretbeli különbözőségük, hanem az alaprajzokból kiolvasható formai különbözőségük és építési anyaguk is elválasztja egymástól. 2. Félköréves szentélyzáródású kistemplom A kolostortól északnyugatra, egykor a vízfolyás feletti parton álló templom a kolostortól külön álló építmény volt és annál korábban épült. Mérete és alaprajzi elrendezése alapján elfogadható Kiss Lajos meghatározása, aki ennek építését a XII. századra tette.

6 Semmiképpen sem kápolna maradványa, hanem egy Árpád-kori falu temploma volt, amelyet a prépostság alapításakor a nemzetség a kolostor szolgálatára rendelt. Hasonló méretű és alaprajzú falusi templomok máshol is előkerültek az országban, amelynek építését a XI-XII. századra teszik (Ács, Alsópáhok, Ecsér, Zalavár stb.).

7 Ennek az Árpád-kori falunak nevét vagy a mai Adony őrizte meg, vagy ez volt eredetileg az első Gut, amely a prépostság tulajdonába kerülve elvesztette nevét. Esetleg Alsógútnak is nevezhették az adományozás előtti időben. A templom mérete alapján nem lehetett nagy lélekszámú falu. A mai Adony területén is előkerültek régi épületek maradványai. Lehetséges, hogy a prépostság alapításakor Adony helyén már egy jelentős település volt, s ezért nevezték el a prépostságot is arról. Erre talán a későbbi kutatások adnak majd választ. 3. A prépostsági templom maradványai Az ásatás egy egyhajós, nyugati homlokzata előtt toronypárral díszített és erősített templom maradványait tárta fel. A tornyok előtt még egy jelentős méretű előcsarnok maradványai is előkerültek, amint azt Németh Péter említett dolgozatában már meghatározta. Az előcsarnok alkalmozása azonban nem ismeretlen a magyarországi premontrei építkezéseknél. Megtaláljuk azt Kis6. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék közönségének 11000-1937. számú Jelentése az ideiglenesen egyesített vármegyék alispánjának a vármegyék közigazgatásának 1936. évi állapotáról (Nyíregyháza, 1937) 73. - Németh P. i. m. 100. 7. Koppány Т.: A Balaton-felvidék románkori templomai. VMMK I (Veszprém, 1963) 81-114. - Kozák K.: Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch. Ért. 1966. 47-64. - Ua.: XI-XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében. VMMK VIII. Veszprém, 1969) 223-234.) Egy ilyen kisméretű, félköríves szentélyű templom maradványa került elő a zsámbéki premontrei prépostság templomának romjai között a hajóban, s ilyennek tekinthetjük a deáki bencés apátság déli oldala mellett ma is álló félköríves szentélyű kis kápolnát is.) 270