A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Balla Lajos: Prosopographia Dacica (II.)

10-195 XII dec. 9.; az apulumi erősen töredékes szöveg időhöz kötése viszont kérdéses. A leg. Aug. pr. pr. III Dac. ugyan még Septimius Severus egyeduralmának idejére utal, mégis a felirat utolsó sorainak kiegészítése megenged egy későbbi datálást is. A Lepcis Magna-i felirat leg (atus) Au [ggg. p] r. pr. provinc(iarum) Daciarum tisztségmegjelölése alátámasztani látszik, hogy Geta csak a 190-es évek végén hagyta el utolsó tartományát (Bersanetti). Emellett szólnak bizonyos történeti meggondolások is. Külön figyelmet érdemel az afrikai feliratot állító testület neve: curia Dacica ex voto pos[uit]. N. Gostar szerint a curia Dacia nem más, mint a colonia Uulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegetusa ordo-)a. Tény, hogy a kőemléket a dáciai helytartóság után, de még Geta második consulatus-a (cos. II. ord.; 203) előtt emelték. Birley szerint a felirat megközelítően 195 és 202 között keletkezhetett, véleményünk szerint bizonyosan 198 után, tehát kb. 200 körül.

12 Mivel a feliratállítás minden valószínűség szerint összefüggésben lehetett Geta dáciai szolgálatával (Id. curia Dacica), következésképpen nem sokkal a dáciai mandátum letelte és Geta Lepcis Magna-ba történt - feltehetően kényszerű - visszavonulása után keletkezett, jogos a feltevés: a császár testvére 198-ban vagy még inkább 199-ben (esetleg 200-ban?) hagyta el Daciát. De mikor vette át Geta Dacia kormányzását? Stein még úgy vélte, Septimius Geta 194-195-ben volt a trés Daciae helytartója, G. B. Bersanetti 195-198/199-re datálta a szolgálatot, újabban pedig Alföldy G. a 194-?197. datálást javasolta. A magunk részéről Bersanetti felvetését tartjuk a legvalószínűbbnek - Stein datálása kétségkívül hibás. Geta kb. 188-191-ben volt Lusitania praetori rangú legátusa, s 191 körül nyerhette el a consulatust (Alföldy); a korábbi véleményekkel szemben szinte bizonyosra vehető, hogy még Commodus alatt lett Moesia Inferior helytartója kb. 192-ben (Grosso, Alföldy, Birley) ; Daciába véleményünk szinte feltehetően 195-ben került, esetleg már 194ben, minden esetre Pescennius Niger leverését ill. az 1. parthus hadjáratot követően, s a tartományban maradt egészen 198 199-ig vagy éppen 198 200-ig. Geta ezek szerint közvetlen utódja volt Q. Aur. Pólus Terentianus-nak és L. Octavius Iulianus váltotta fel hivatalában. - Az előbbiekhez még hozzá kell fűzni a következőket. A HA vita Severi 8, 10. közlése semmiképpen sem bizonyít Geta 193. évi dáciai áthelyezése mellett (legutóbb így: Birley),hanem éppen az ellenkezőjét tanúsítja: Septimius Severus testvérét visszaküldte tartományába: Moesia Inferior-ba. Geta felajánlkozásának és visszautasításának hátterére maga a HA vita Severi adja meg a választ. A császár testvére alighanem részt kívánt a hatalomból, Septimius Severus azonban erre nem volt hajlandó.

13 Severus ennek ellenére joggal számíthatott testvére hűségére, s amíg Pescennius Niger vetően, s a tartományban maradt egészen 198/199-ig vagy éppen 198/200-ig. és a parthusok ellen harcolt, fontos volt, hogy Moesia Inferior-t a teljesen megbán harcoló expedíciós sereg hátát Európában elsősorban Alsó-Moesia fedezte. Amikor azonban az expeditio Asiana item Parthica (D. 1140) lezárult, Geta szolgálataira már kevésbé volt szükség, félreállítása megkezdődött ill. folytató12. Erre enged következtetni a leg. Auggg. pr. pr. tisztségmegjelölés következetes használata a különböző időpontokban viselt helytartóságokkal kapcsolatban (Lusitania: с 188191, Moesia inferior: с. 192-?194/195, Dacia: ?194/195-198/200). A Lepcis Magna-i feliratot csak olyan időszakban emelhették, amikor a leg. Aug(ustorum trium) pr. pr. kifejezés már elterjedhetett: 198 után, ld. A. Stein, Dazien, 61, 2. jegyzet. 13. HA vita Severi 8, 10., 10, 3. vö. 15, 7. 202