A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Természettudomány - Marcsik Antónia: A püspökladányi szarmatakori sorozat embertani feldolgozása
terna: 3-as fokú. A lineák területén erős izomtapadási helyek láthatók. A mandibula erőteljes és magas, a protuberantia mentlis jól észlelhető. A Molarisok területén a magasság csökken, az alsó felszín hullámos lefutású. A gonion-táj csipkézett. A mandibulán, a metszőfogak alveolaris szegélyén, úgy a külső mint a belső felszínen apró exostosis képződés látható. A fogak kopása általában II. fokú, de a az M t felszínén erősebb (III. fok). A jobb alsó Mj mesialis felszínén cementzománc caries képződés, PM 2 (bal) caries profunda, érintve a cement állományt is. Vázcsontjai hiányosak, a bal tibia jó megtartású, a jobb tibiának csak a corpusa van meg, ezenkívül calacaneus, talus és néhány csigolya egészíti ki a megmaradt hosszú csontokat. A tibia jelzője alapján platyknem (lapos), a termet csak a bal tibia méretére támaszkodva bizonytalan (közepes, 164 cm). A vázcsontok sötétbarna-sárgás színűek. Rendkívül összetört vázcsontok, medence és koponya nélkül. Feltehetőleg férfi. A vázmaradvány sárgás színezetű. 7. sír (7987) Koponya nélküli hiányos és töredékes hosszúcsontok (tibia, talus, calcaneus, scapula egy része). Az elhalálozási életkora és neme bizonytalan. (Valószínűleg férfi és Ad.) A scapula megmaradt részén az acromion igen erőteljes. Az incisora scapulae alatti területen egy kisebb méretű, elliptikus foramen észlelhető, minden bizonnyal fejlődési rendellenesség (lb. kép). A tibia eurkynem (kerek). Szórvány (7988) Madaras-Halmok 188. sír (5437) Feltűnően hiányos vázcsontok, erősen töredékes állapotban. A hosszú csontok epiphysiseinek szivacsos állományát a talaj tönkretette, így az elhalálozási életkort megállapítani nem lehet. A koponyából csak a jobb processus mastoideus látható, rajza zöld elszíneződés. A könnyű, gracilis vázmaradványból nőre következtethetünk. A koponya és a vázcsontok metrikus és morfológiai vizsgálata az antropológiában ismert módszerek alapján történt. 1 A méreteket és jelzőket az 1. és 2. táblázat tartalmazza 2 . A finomabb morfológiai elemzésre is támaszkodva, a következőket lehet megállapítani. Szembetűnő a 4. és 5. sír férfiainak hasonlósága. Ez elsősorban a koponyafal feltűnő vastagságában (9 mm), a mandibula méreteiben és főleg annak morfológiai jellegeiben mutatkozik meg (2. kép). Vázcsontjaik robusztusak. Bartucz összefoglaló munkájában 3 említette, hogy a szarmatakori nők is járatosak voltak a fegyverviselésben, nem egy esetben azok humerusain erős izomtapadási felületek láthatóak. A püspökladányi nők eseteiben ezt nem figyelhetjük meg. A széria összes egyedeiről egyöntetű képet megalkotni nem lehet, csupán a 4. sírszámú férfi szolgál némi adattal. Magastermetű, robusztus alkatú lehetett, erősebb glabellával és arcus superciliarissal, nagy koponyakapacitással. Az agykoponyája brachykran. Litpák taxonómiai munkáit 4 alapulvéve, típusára vonatkozóan számításba jöhet a cromagnoid csoportból a crC és a sötétszínkomplexiójúak csoportjából pedig a pamíri. Lipták szerint a crC kitűnik bra13 Déri Múzeum 193
