A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

Lovas Márton Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800—1945 A biológia európai fejlődésének első nagy lépése Linné (1707-1778) fellépése és munkássága volt. Először teremtett rendet az addigi kutatások által felhalmozott botanikai és zoológiai anyagban, amikor kidolgozta rendszerét. Systema naturae című 1735-ben megjelent művében a növényeket és az állatokat mesterségesen kijelölt külső jegyek alapján sorolta rendszerbe, egyúttal megteremtve a latin nyelvű binominalis nomenclaturát (kettős név: nem, faj), megszüntetve az egyes fajoknak a különböző nyelvekben kialakult synonim elnevezései között a zűrzavart és ezzel nemzetközivé téve az illető faj nevét. Bár rendszerének hiányosságait maga Linné is észrevette és hangsúlyozta, hogy ezt egy természetes rendszernek kell felváltani, még sokáig használatban maradt, megindítva ezzel egy nagy systematikai feldolgozó munkát Európa minden országában.

1 Hazánkban és Debrecenben már a Linnét megelőző időkből számos systematikai, elsősorban florisztikai törekvés ismeretes. Debrecenben 1312 óta működött iskola, melyből a híres Kollégium fejlődött ki. A Kollégiumban 1704 óta működött önálló természetrajzi tanszék. Tanárai többségükben a kollégiumi tanulmányaikat befejező diákok közül kerültek ki, akik magasabb képesítést külföldi, elsősorban a wittenbergi, genfi, hallei egyetemeken szereztek, s így közvetlenül érintkezhettek a korabeli modern szemléletű tudományos irányzatok képviselőivel. Hazatérve elveiket oktatásukban is alkalmazták, s így széles körben elterjesztették a modern eredményeket.

2 Az első botanikai mű Debrecenben Méliusz Juhász Péter 1558-ban megjelent Herbáriuma. Kiadásában szerzőjét gyakorlati szempontok vezették, mert az egyes betegségek gyógyítására való füveket ismertette.

3 Hasonló meggondolások alapján írta meg Csapó József városi orvos Űj füves és virágos kert с művét, mely két kiadást is megért (1755, 1792), bizonyítva az ilyen jellegű művek szükségességét és fontosságát.

4 Földi János (1755-1801) a Hajdúkerület orvosa, aki első nagy botanikusunk Winterl József (1739-1809) tanítványa volt. Rövid kritikai rajzolat a magyar füvésztudományról című 1793-ban Bécsben kiadott művében az elsők között sürgeti a korszerű, Linné rendszerének megfelelő magyar füvészetet.

5 1 Hortobágyi Tibor-. Növénytan 2 (Budapest, 1968) 24-25. 2 NagySándor: A debreceni Református Kollégium I. (Hajdúhadház, 1933) 389-407. 3 Ötvös János: Híres botanikusok müvei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban. Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Szerk. Béres, Debrecen, 1966) 309. 4 Verzár Frigyes: Debrecen természettudományi múltja. Debreceni Szemle 2 (1928) 325326. 5 Ötvös János i. m. 317. 12 Déri Múzeum 177