A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Természettudomány - Sterbetz István: Kelet-magyarországi sztyepp-jellegű puszták fészkelő madárvilágának alakulása legeltetett és kaszáló hasznosításban
coturnix, Phasianus colchicus, Otis tarda, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Galerida cristata, Alauda arvensis, Motacilla flava, Emberiza calandra, Emberiza schoenicius (12 iaj). Legváltozatosabban alakult ötödik vizsgálati területem, az Orosháza melletti KARDOSKÜTI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET és a vele szomszédos SZŐKEHALOM hasznosítása, ahol a cca 800 hektár terjedelmű füvespusztát 1952-1971 időközében két-három évenként váltakozva kaszálták, illetve legeltették. Az állatállomány évi átlaga mintegy 150 szarvasmarha, 6-8 bivaly, 60— 80 ló és 1500 birka. A terület florisztikailag alaposan feldolgozott (Bodrogközy 1965). Jellemző két növénytársulása: Achilleo-Festucetum pseudovinae együttesében: Alopecurus pratensis, Potentilla reptans, Taraxacum officinale, Medicago lupulina, Trifolium repens, Cerastium vulgatum. Artemisio-Festucetum pseudovinae társulásban: Artemisia maritima ssp. monogyna, Festuca pseudovina, Ranunculus pedatus, Scorzonera cana, Matricaria chamomilla. Legeltetett években észlelt fészkelők: Anas acuta, Vanellus vanellus, Charadrius dubius, Charadrius alexandrinus, Limosa limosa. Recurvirostra avosetta, Burhinus oedicnemus, Glareola pratincola, Calandrella brachydactyla, Galerida eristata, Alauda arvensis, Oenanthe oenanthe, Anthus campestris, Motacilla alba, Motacilla flava feldeggi (15 faj). Kaszálásos évek madárvilága: Anas platyrhynchos, Anas acuta, Perdix perdix, Coturnix coturnix, Phasianus Colchicum, Otis tarda, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Galerida cristata, Alauda arvensis, Motacilla flava, Motacilla flava feldeggi, Emberiza calandra, Emberiza schoenicius (14 faj). A változó környezet fészkelési viszonyait tekintsük át most a fajok számának alakulását tükröző, statisztikai összeállításban: A költöfajok váltakozása legeltetett, illetve kaszált területhasznosítás állapotában Legeltetett állaKaszált Mindkét esetben Legeltetés Kaszálóra Megfigyelés helye potban fészkelt élettérben fészkelt fészkelt megszűntével eltűnt betelepedett Hortobágy 5 6 2 3 4 Halásztelek 9 9 3 6 6 Csabacsüd 4 8 3 1 5 Cserebökény 5 12 4 1 8 Kardoskút-Szőkehalom 15 14 6 9 8 A táblázatot értékelve szembetűnő a számsorok viszonylagos kiegyenlítettsége. A legeltetés megszűntével eltűnő fajokat a későbbi kaszálón majdnem azonos számú betelepülő váltja fel. A faunaelemek mennyisége tehát alig tér el, annál jelentősebb azonban a fajok összetételében mutatkozó változás. A száraz legelőkre jellemzőnek tekinthetjük az alábbi, többé-kevésbé gyakori fajokat: Anas acuta, Vanellus vanellus, Charadrius alexandrinus, Burhinus oedicnemus, Glareola pratincola, Calandrella brachydactyla, Galerida cristata, Aluda arvensis, Anthus campestris és az újabban fészkelőként kimutatott Motacilla flava feldeggi (10 faj). E típusos fajokhoz csatlakozik a más jellegű élettérből időnként betelepülő Cahardrius dubius, Limosa limosa, Recurvirostra avosetta, Oenanthe oenanthe, Motacilla alba (5 faj). 165