A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Sterbetz István: Kelet-magyarországi sztyepp-jellegű puszták fészkelő madárvilágának alakulása legeltetett és kaszáló hasznosításban

(1956) már szórványos legeltetés állapotában vizsgálta a pusztát. Flóráját az Agrostideto-Beckmannietum társulás: Agrostis alba, Heleocharis palustris, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Veronica scutellata, Juncus atratus, Inula britannica, Rumex stenophyllus és Mentha pulegium együttesével jellemezték. 1964-, 1965-ben már jószág által évek óta nem látogatott, kaszálóállapotban láttam viszont néhány alkalommal ezt a területet. A növényzet ekkor már az állatok elmaradása következtében feltűnően megerősödött, felmagasodott. A legeltetés éveiből kimutatót költőfajok: Vanellus vanellus, Charadrius alexandrinus, Glareola pratincola, Calandrella brachydactyla, Alauda arvensis (5 faj). Kaszáló jellegű élettérben talált fészkelők: Anas platyrhynchos, Perdix perdix, Phasianus colchicus, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Alauda arvensis (6 faj). Szarvas közvetlen közelében HALÁSZTELEK pusztáját cca. 400 ha terjedelemben vizsgáltam. 1946-48 időközében mintegy 200 tarkamarha és 400 juh legelője volt a terület, amelyet 1960-67 közötti években már kaszálóként láttam viszont. Részletező növénytani felvételezés itt nem történt. A legelő uralkozó növényzetét a Festuca pseudovina, a kaszálóállapotot viszont már az Alopecurus pratensis sűrű, felmagasodó állománya jellemezte. A marha és birka által törpére, ritkásra legelt, megtiport legelőnövényzet fészkelői: Anas acuta, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Burhinus oedicnemus, Glareola pratincola, Galerida eristata, Alauda arvensis, Oenanthe oenanthe, Anthus campestris (9. faj). Kaszálóban talált költőfajok: Anas platyrhynchos, Perdix perdix, Coturnix coturnix, Ohasianus colchicus, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Alauda arvensis, Motacilla flava, Emberiza schoeniclus (9 faj). Szintén Szarvas szomszédságában találjuk a 800. ha kiterjedésű CSABACSÜDI LEGELÖT. E területet már a harmincas évek óta rendszeresen látogattam, de csak 1946-48 időközéről vannak - legelőállapotot vizsgáló - feljegyzéseim. Ebben az időszakban mintegy 300 tarka és szürkemarha, valamint 120 ló volt a legeltetett állatállomány. Ugyanitt 1967-71 között már kizárólag kaszáló hasznosítás mellett végeztem újból megfigyeléseket. Növényzetét Halásztelekhez hasonló legeltetéskor a Festuca pseudovina, kaszáláskor az Alopecurus pratensis jellemezte. Legeitett állapotában kimutatott költőfajok: Vanellus vanellus, Limosa limosa, Alauda arvensis, Anthus campestris (4 faj). A kaszálásos évek állománya: Anas platyrhynchos, Perdix perdix, Coturnis coturnis, Phasianus colchicus, Otis tarda, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Alauda arvensis (8 faj). Szarvas körzetének harmadik, nagy kiterjedésű pusztaterülete CSEREBÖKÉNY. Megfigyeléseimet itt 1500 hektáron végeztem, 1952-1955 között legelőn, 1961-1971 időközében viszont kizárólag kaszált területen. A legeltetés csak juhokkal történt, 2000-2500 drb között ingadozó állománnyal. Cserebökény talajának alacsonyabb sótartalma miatt az üzemágváltoztatás után kirívóbb volt a növényzet átalakulása. A birka által rövidre rágott Festucetumlegelő a legeltetés megszűntével az Alopecurus pratensis, Medicago lupulina, Trifolium repens stb. magas, sűrű növényzetével kínált fészkelési adottságokat. Fészkelő fajok a birkalegelőn: Vanellus vanellus, Limosa limosa, Galerida eristata, Alauda arvensis, Oenanthe oenanthe (5 faj). A kaszálóállapot fészkelői: Anas platyrhynchos, Perdix perdix, Coturnix 160