A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

1. kép. Elegyes erdővel borított homokbucka vápája lyek a későbbi, elsősorban mogyorókori homokmozgások következtében erősen feldarabolódtak. Jellegzetes képződmények még az egykori medermaradványoknak vagy deflációs formáknak tekinthető ,,nyírvízlaposok", melyeknek fenékszintjét meszes, mésziszapos üledékek, öntéshomok vagy kotus rétegek borítják. Haláp környékének földtani képződményei között elsősorban a futóhomok dominál, amelyet a tavaszi munkaképes szelek könnyen megtámadnak és mozgásba hoznak. Kisebb területeket a vékony humuszrétegű homoktalaj is borít. Mezőségi jellegű talaj csak néhány kisebb folton fordul elő. Az elhagyott folyómedrekben mindenütt réti talajok alakultak ki (vö. Kléh Gy.-Szücs L. 1954; Borsy Z. 1961, p. 166.). Éghajlati viszonyok A Nyírség D-i része a meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzethez, a Köppen-féle éghajlatbeosztás szerint a Cbfx éghajlati övezethez tartozik (vö. Borsy Z. 1961, p. 69.; Bulla B. 1964, p. 217-218.). Fekvése miatt hőmérséklete magasabb, mint a Nyírség többi részére (Debrecenben 10,0 °C az évi középhőmérséklet, míg Nyíregyházán és Mátészalkán csak 9,7 °C). Tele viszonylag enyhe (a januári középhőmérséklet - 2,2 °C), nyara mérsékelten meleg (a júliusi középhőmérséklet 21,0 °C). Felhőzete évi átlagban 57%, a napsütéses órák száma 2021 óra. (Valamennyi adat a Debrecen-Pallag meteorológiai állomáson mért értékek 30 éves átlaga - vö. Borsy Z. 1961, p. 76-83.) A terület hőösszege a vegetációs periódus alatt közepesen magas, 3100 °C körüli (Simon T. 1957, p. 24.). Az évi csapadékmennyiség 550-600 mm között 14