A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

<* Mesterházy Károly Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX-XIII. századi településtörténetéhez I. A településtörténet a történettudománynak viszonylag fiatal hajtása. Régészeti módszerekkel való kutatása sem nálunk, sem külföldön nem tekint vissza hosszú múltra. Magyarországon az első komolyabb kezdeményezés Zoltai Lajos debreceni történész-régész nevéhez fűződik, aki először kísérelte meg az archeológiát és a levéltári forrásokat komplex módon a településtörténet szolgálatába állítani. Úttörő munkássága mind a mai napig példaadó, módszere továbbfejleszthető, eredményei felhasználhatók, mert adatai és megfigyelései pontosak.

1 Magyarországon a történeti forrásokra támaszkodó településtörténet az I. világháború utáni időben kezdett kibontakozni, és a 40-es években a kor színvonalára jutott el.

2 A történészek számára nagy segítséget jelentett a nyelvészeknek a munkába való bekapcsolódása. Nyelvészeti és történeti adatok segítségével megalkották a helynévtipológiát, mely a helynevek típusainak időrendjével foglalkozik, vizsgálja a névadás módját, körülményeit stb. Ma szélesebb alapokon a névtudományi vizsgálatok keretében foglalkoznak nyelvészek, néprajzosok, történészek a történeti és jelenkori helynévanyaggal.

3 A nyelvészeti és történeti alapvetések után a történészek arra törekedtek, hogy a helynévtipológia adta időrend segítségével megállapítsák a korai birtokviszonyokat, nemzetségi birtokok tömbjeit, ezek kialakulásának idejét és módját, a különböző rendű és rangú települések egymáshoz való viszonyát stb. A második világháború után a településtörténet régészeti és történeti kutatása egyaránt nagy intenzitással indult meg. A történeti forrásadatok összegyűjtésének teljességre törekvő igényével készül az Árpád-korra vonatkozóan a történeti földrajz/

1 A Mohácsig terjedő időszakot néhány részletmunka képviseli, melyek tulajdonképpen Csánki nagy művének kiegészítő kötetei.

5 Mohácstól napjainkig terjedő időhatárok között foglalkozik településeink történetével az egy-egy megye területét felölelő helytörténeti lexikon, melynek ez ideig 1 Zoltai L., Települések, egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban. (Debrecen, 1925.) 2 Mályusz E., Turóc megye kialakulása (Bp., 1922); - Balázs É., Kolozs megye kialakulása (Bp., 1939); - Jakó Zs., Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp., 1940); - Maksay F., A középkori Szatmár megye (Bp., 1940) stb. 3 Kniezsa L, Kelet-Magyarország helynevei. Magyarok és románok. Szerk.: Deér /.Gálái L., (Bp., 1943) 130-132.; - Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. (Bp., 1938) 365-472.; - Melich ]., A honfoglaláskori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. 1/6. (Bp. 1925-29); - Moót E., Westungarn in Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen (Szeged, 1936); - Mákkai L., A Csallóköz településtörténeti vázlata. Száz. 81/1947/114. stb. 4 Györííy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A-Cs. (Bp., 1963) 5 Bakács L, Hont vármegye (Bp., 1971); - IIa В., Gömör megye (Bp., 1969.). 95