A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Patay Pál: A csíkszentkirályi bronzserpenyő

7. kép. A fuchstadti típusú csészék nyugati és keleti változata alakjának összehasonlítása. Fent: Eyistrup (Dánia) Thrane, H., Acta Archaeologica 36 (1965) 1. k. után; lent: Érsekvadkert. 1:2 kációban közölt rajzot.

12

) Különben a két kengyel sem egyforma; azok egyike is pótolt. Az eredeti valamelyik sérülés alkalmával eltörhetett vagy elveszhetett (10-11. kép). Ügy tűnik tehát, hogy a bogrács hosszabb ideig volt használatban mint a csésze és a serpenyő, azaz korábban készült. A bogrács eredeti ikerakasztójának szárai azonban eléggé hosszúak, ami már a fiatalabb típus akasztóira emlékeztet (mindenesetre a pántok még párhuzamos szélűek - 12. kép), így lehetséges, hogy nem is tartozik a legkorábbi Bt típusú bográcsok közé. Ha tehát a fenti okoskodásunk helyes, úgy a csésze és serpenyő viszonylag fiatal, feltehetőleg a HBt időszak végén készülhetett. A csíkszentkirályi bográcsról még csak annyit, hogy a perem alatti díszítése, bár az ismert elemekből áll az (C 4

А С В), némileg nem a szokványos. A körbefutó dísz legalsó tagjában, a pontsorban az egyes pontok egyrészt lényegesen kisebbek a szokottaknál, másrészt nincsenek sűrűn egymás mellett, hanem pontosan a fölöttük levő félkörök sorának minden íve alatt találunk belőlük egyet-egyet. A csíkszentkirályi lelethez tartozó karperecek időrendi szempontból nem jellegzetes alakúak. Egyik közülük zárt karika, egy másik nyitott, félkörös átmetszettél, a többi pedig kerek átmetszetű, elkeskenyedő végekkel.

13 12 Zoltai L., i. m. 7. ábra. 13 Zoltai L., i. m. 9-10. ábra. 87