A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Patay Pál: A csíkszentkirályi bronzserpenyő

3. kép. Részlet a csíkszentkirályi serpenyőről. A fogantyú felillesztése az edénytesthez — kívülről képpen keltezhető. Ezekkel kapcsolatban azonban néhány megjegyzést tehetünk. A csésze (Ltsz. IV. 1904/36-3) az ún. Fuchsstadt-i típusúak közé tartozik (5-6. kép). E csészék igen széles vidéken elterjedtek. A Rajnától a Fekete-tengerig és Skandináviától az Alpokig, ill. a Déli-Kárpátokig megtalálhatók. Zömmel mindenesetre Közép-Németországban fordulnak elő. A Kárpát-medencéből csak néhány példányuk ismeretes. Korukat illetően általában a HA2 időszakra, esetleg a HBi időszak kezdetére keltezik őket. A Kárpát-medencéből zárt leletből (Egyek,

7 Érsekvadkert,

8 Mojgrád

9

) származó példányok azonban már kifejezetten HBi környezetben találhatók. Különben hasonló korúnak határozta meg H. Müller-Karpe az ausztriai Wörtschach-i I. sírban lelt azonos típusú csészét is. Sőt az utóbbi kevésbé terült, magasabb alakját is a közép- és észak-németországiakéval szemben a köztük fennálló korbeli eltéréssel magyarázta.

10 Minthogy pedig a Kárpát-medencében, valamint a keletebbre talált példányok - közöttük a csíkszentkirályi is - hasonlóan kevésbé terültek, de magasabbak (7. kép), H. Müller-Karpe elgondolása indokoltnak látszik. 7 Sőregi ]., DMÉ 1935. 57-58. - Patay P., Arch. Ért. 95. (1968), 78., 27 к. 5, 28. к. 5. 8 Mozsolics A., Spätbronzezeitliche Depotfunde aus Ungarn. Inventaria Archaeologica. Ungarn 2. (Bonn, 1967) U 18. t. 5. 9 Nestor, L, Ein Bronze Depot aus Moigrad, Rumänien. PZ XXVI. (1935), 32-33., I. t. 3., 3a., II. t. 13. 10 Müller-Karpe, H., Die Vollgriffschwerter der Urnenfelderzeit aus Bayern. (München, 1961) 34. 84