A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)
Természettudomány - Endes Mihály: A székipacsirta (Calandrella brachydactyla Leisler)
gyeitek a Szahara déli részén pl. az Air hegységben. Ugyanitt és a Hoggar hegységben látható télen a rubiginosa. Az utóbbi alfajt itt állítólag már januárban éneklés és dürgés közben látták. Ami a longipennis alfajt illeti (és valószínűleg nem egyszer a terepen hozzá hasonló hungaricát is) ritkán szintén látható az említett területeken. Elgondolkoztató, hogy az areál keleti felén fészkelő és telelő létére ezt az alfajt (?) figyelték meg Afrikában a legdélibb ponton: a Galana folyónál Kenya tartományban, (kb. 5° déli sz., 38° keleti hossz.) Az ázsiai székipacsirták telelőterületét túlnyomórészt India jelenti. Itt az északnyugati területen (a 25° É szél.-ig) Rajputana, Punjab, Sind, Assam államokban, emellett Afganisztánban is találkozhatunk télen a longipennis csapataival és vele együtt, de szélesebben elszóródva a dukhunensissel (pl. Madrasnál a 16° É szél-ig). Az utóbbi alfaj emelett keleti és déli Kínában, északi Burmában sem ritka téli vendég. Amint azt a tavaszi megérkezés kapcsán már említettem, úgy látszik, hogy különbség van a Mediterráneumban és az Ázsiában élő székipacsirták vonulásában, ill. telelésében. Ami ugyanis az előbbi területen ritka, az az utóbbiban megszokott, jól ismert jelenség, ti. a madarak költőterületen való áttelelése. Ezek a megfigyelések főként a türk méniai artemisiana és a nyugati, kirgiziai longipennis populatiókkal kapcsolatban történtek szovjet szerzők részéről. Szerintük a délebbi részeken élők Afganisztán és India északnyugati területeire húzódnak, és helyükbe az északabbra élők érkeznek. így azután ugyanazon a területen vonulást is és telelést is megfigyelhetünk. Ami az áttelelésre alkalmas területeket illeti, éppen a fent említett helyek azok, ahol a téli hónapok alatt a klimatikus viszonyok 2. A Calandrella brachydactyla telelőterülete (csíkozott rész) és a költőterület viszonya (pontsor által határolt rész). Az ,,X" jel a kóborlás során megfigyelt példányok előfordulási helyeit jelzi. (Szerző rajza. Bővebbet 1. a szövegben) 5* 67