A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Endes Mihály: A székipacsirta (Calandrella brachydactyla Leisler)

terjedően. Jellemző az a tény is, hogy a pacsirták között - sok más madárfajjal ellentétben - a csapat tagjai között nem szoros a kapcsolat, az egyes egyedek jneglehetősen önállóan tevékenykednek és csak tovarepüléskor követik egymást azonnal. Mint egészen kivételes és meglepő jelenséget említem meg, hogy Tripolinál június második felében, tehát még fészkelési időben 200 főnyi székipacsirta csapatot figyeltek meg. (H. de Balsac.) Ugyancsak meglepő volt látnom április végén Bulgáriában a Struma folyó völgyét kísérő dombokon, de Várna felett a Fekete-tenger partjához közel is egy-egy határozottan vonuló viselkedésű 30-as, ill. 5-ös székipacsirta csapatot, amikor e helyeken már mindenütt kialakult párokat, elfoglalt revireket és éneklő hímeket figyeltem meg. E madarak semmi esetre sem lehettek északabbra élő populatiók tagjai, miután ezidőben már a Hortobágyon és a legészakibb Dobrudzsában is kialakult költő állományokat észleltem. A csoportosulás a nyár derekán a családok lassú, fokozatos összeállásával veszi kezdetét. A társas hajlam nemcsak a fajtársakkal szemben hanem más fajú madarakhoz való viszonyban is megmutatkozik. Ügy a vonulás során, mint a revirben, vagy a telelőterületen székipacsirtákat nem egyszer más madarakkal együtt figyelhetünk meg. E madarak legtöbbször szintén pacsirtafélék (pipiske, kalandra pacsirta, mezei pacsirta), de pityereket, székililéket is láttam közöttük. A székipacsirta elterjedési területén bár eltérő mértékben, de kapcsolatba kerül az emberrel és a kultúra jelenségeivel. A székipacsirta nem annyira a kultúra-követő madárfajok közé tartozik, mint pl. a pipiske, mezei pacsirta, sőt költőterületét a mezőgazdasági müvelés alatt álló terüle40. kép. Székipacsirta hím által használt alvógödör. Bélelés, boltozatos kiképzés, bástya vagy növényi ;/

ernyő" nem látható. (Szerző felv., Hortobágy) 64