A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

bati-Szabó István ellen.

09 Ok a zúdulásra, hogy a Nyugatban ekkor jelenik meg a költő két éve írt Májusi Miatyánk című költeménye, első korszakának e kiemelkedő csúcsteljesítménye, ez a közel százsoros, ujjongó életörömtől hangos, fiatalság diadalát visszhangozó ditirambikus rapszódia.

70 Jó ürügy - állapítja meg a költő is: „Úgy kell lenni, hogy az a vers nem azért erkölcstelen, mert erkölcstelen, hanem mert egyházi alapítvánnyal vagyok Skóciában s méginkább azért, mert a Lelkészegyesületben cikkeztem - Skóciáról." Majd odébb méltó, bátor feleletet is ad: „Még nem jött el az ideje, hogy viadalra bocsássam lelkemben a kátédra szeretetét az írás ambíciójával. Ha eljön az ideje, megteszem ezt s ha az egyik áldozatul kívánja a másikat, mert nem férhetnek össze, akkor az erősebb fél megkapja tőlem azt az áldozatot, bármelyik legyen is az. De még nem vagyok azon a falusi presbiteriumos meggyőződésen, hogy a papnak le kell tennie az írótollat, mert bár a pap előtt kordont von és sorfalat áll palástja és az előítélet, a kettőt nem tartom egymás összeférhetetlenségi tényezőjének s nem hiszem, hogy az egyiktől a másikra erkölcsi tönk származhatnék."

71 De még magában sem tisztázta kellőképp a kérdést. Amint korábban a nyugatos lelkesültség egyértelmű teljességgel, úgy jelentkezik vallásossága most mindent-meghatározással (Fellegek dicséreti, Úgy-úgy, te jó). - Egyéniségének kettős arcára mutatva. A két én viaskodását azonban nem tudja verssé váltani. Hosszú ideig várakoznia kell, míg egy számára kevésbé viharos életszakaszban költeményt fakaszthat ebből az ellentétből; kisszámú, de maradandó értékű önelemzéseit, allegóriáit. Addig a viadalé, s jórészt a költői hallgatásé a szó. Hazatérte nem hoz nyugodalmat. Instanciái, melyeket vélt, vagy tényleges jóakaróihoz küldözget, válasz, tényleges segítség, beteljesülés híján maradnak. S a vándorlások tovább folytatódnak: Kisvárda, majd a Tiszán inneni kerülethez tartozó Sátoraljaújhely, újra Tiszántúlon Püspökladány, végül Resica, s a front következik.

72 Közben napvilágot lát - a mintegy öt év költői termését magába ölelő kötete - A Halál parkja című - melynek kiadása évek óta húzódik. Utolsó jelentkezése ez Magyarországon a költőnek. A könyv verseinek több mint felét még a debreceni évek alatt írta, más részük az angliai tartózkodás élményei növesztették, néhány való csupán a közbenső időkből. A témakörök is efféle skálán mozognak. Most közli Hatvaniról szóló költői elbeszélését, melyet 1910-ben alkotott, most kötetben először a Májusi Miatyánkot, s most az angliai évek vallásos verseit. A fogadtatás is hasonló a korábbiakhoz - az agyonhallgatás. Csupán a Nyugat reagál rá, s ismét Tóth Árpád: „A kis kötet mellett mégsem lehet elhaladni elismerés nélkül. Elolvasása után mégiscsak elénk rajzolódik a szerző lelki arcképe. Vonásai: kálvinista nyakasság. Istennel, mint egyenlő ellenféllel párbajozó dac, mely mégis hit: 69 Májusi miatyánk. Protestáns Egyház- és Iskolai Lapok (PEIL), 1913/310.; Még egyszer a Májusi miatyánk PEIL, 357. Scholtz Ödön: Pornografikus magyar protestáns lelkész. (Fordítás egy német katholikus lapból.) Evangélikus őrálló, 1913. augusztus 9.; Pornografikus magyar protestáns lelkész, PEIL, 1913/521. - Lásd még a Lelkészegyesület szerkesztőségi megjegyzését, 1913/219., s Dr. Kováts István-. Levél az Edinburghi vasárnapok írójának. Lelkészegyesület, 1913/219-238. 70 Nyugat, 1913/1. 8. sz. 71 Edinburghi vasárnapok IV. Kritikai ló-láb. Lelkészegyesület, 1913/414. 72 Levéltár, 1-11. B. D. 335/913.; Theológiai Akadémia, Debrecen, Egyháztörténeti Szeminárium, S. B. 468