A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

Szabó Sándor Szombati-Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására Hogyan lesz kerek az emberi élet? Szombati-Szabó István (1887-1934) költő, lelkész-prédikátcr s kultúra.épszerűsítő alázatos egyéniség volt. Kettősségnek éppen elegendő. Sokáig gy is tartották: egyikkel a másik elébe, sőt azon keresztül vágott; költői, leleszi, s emberi élete és munkássága ezért maradt torzó. De vajon tényleg csonkán maradó-é? Életén éles választóvonal: az I. világháború és annak következményei. Lz irodalomtörténet erdélyi költőként tartja számon, művészete Erdélyben telesedéit, s más irányú munkássága javarészét is ott fejtette ki. Elsősorban teát az erdélyi kultúr- s irodalomtörténet szempontjából érdekes egyéniség. De lagyarországi születés, indítása Debrecenből való; mi adtuk Erdélynek, s az gyetemes magyar kultúrának. A dolgozat e ténynek megfelelően két természetes egységre tagolódik. Az első azt igyekszik megrajzolni, amit Szombati-Szabó István az érdének számára jelentett, s ezen át a magyar kultúra egyetemének. A rendelkeésünkre álló anyag természete szerint elsősorban irodalomtörténeti-esztétikai ejtegetéseken keresztül. A dolgozat másik fele aprólékosabb, részletekbe menő. Itt az életrajzi adaзк feltárását tekintettük elsőrendű feladatunknak annak dokumentálásául: hoyan készítették elő a debreceni kollégiumi és magyarországi évek az erdélyiéget. Az eddig ismeretlen adatok közlésével segítséget kívánunk nyújtani ahoz a Románia-szerte folyó irodalomtörténeti átértékelő munkához is, mely a lagyar szellemi élet értékeit veszi újólag vizsgálólencséje alá, s melynek során meggyőződésünk szerint - előbb vagy utóbb Szombati-Szabó István is sorra Dg kerülni. Hogyan lesz kerek egy emberi élet? I. A költészet egyéni teljesítmény, de társadalmi folyamat is. Alkotók, egyéiségek - legyenek bármilyen nagyságrendűek - nem függetlenek egymástól. ,gyik a másikára utal, hatnak egymásra, építik vagy rombolják az előttük járik hadállásait. Minden nemzedék megteszi ezt: elődökkel való számadását. kettős okból is. Részben, hogy ugyanaz a munka kétszer egymásután el ne véeztessék, s részben, hogy a nemzedék sajátosan, csak reája jellemző újjal toldassa meg, s tudatosan az irodalomfolyamatot. Ilyen nemzedékváltó számadásnak vagyunk tanúi a magyar irodalom száadfordulóján. 447