A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

zajlik a kilencedik és tizedik, sőt a TV. actus első négy scenája is. Ezután ismét a myrai templom a színhely, ahol látványosan, a sacrilegium illúzióját tökéletesen felkeltő szobor- és képrombolást kellett rendezniük a szereplőknek. A következő színhely egy börtön, ahol Miklós sínylődik, az V. actus pedig ismét Myra városában zajlik, ahol azonban most az előbbi jelenet visszájára a pogány bálványokat, kegytárgyakat törik, zúzzák szét a szereplők. A színhely tehát igen sokféle. Az aristotelesi hely egységéről tehát nem beszélhetünk. Nincs szó azonban az idő egységéről sem, hiszen Diocletianusnak, a kereszténység ellen hozott rendelkezései i. u. 297-ben születtek, Constantinus pedig csak másfél évtized múltán, 312-ben kezdte meg azoknak a törvényeknek a kiadását, amelyek a korábbi keresztények elleni rendeleteket hatálytalanították. Ehhez természetesen hozzá kell számítanunk azt az időt is, ami alatt a legenda földműveséből három csodatétel és egy szentföldi út után püspök lett. így a cselekmény időtartama mintegy két évtizedet ölel fel. Milyen díszletet készíthettek ehhez a trencséni jezsuiták. A soproniak díszletkönyvében egy díszlet szinte a mi drámánk vihar jelenetéhez készült: középütt egy vízen hánykódó kis csónak, s körben a szelek megnyitott barlangjaik előtt levegőtől duzzadt szájukból kifújt levegővel, a széllel óriási hullámokat keltenek a tengeren.

92 Máshelyütt egy város belső díszlettervét láthatjuk. A dráma díszletezéséről azonban csak elképzeléseink lehetnek, annál több adatunk van azonban arra vonatkozóan, hogy milyen egyéb rendezői fogások segítségével tették valószerűvé, látványossá ezt az alig érdekfeszítő darabot. Van néhány éjszakai jelenet, ennek megjelenítése - a világítás elhagyása - igen egyszerű feladat. Fénytechnikai problémát jelentett a II. actus kilencedik scenája, amelyben Miklós előbb hármas koronát lát fényleni, ezután pedig fénylő csillagok nevének betűit képezik ki az égboltozaton, s ez az égő név lassan közeledik a hármas koronához. .Más alkalommal Miklós álmában az égen egy püspöki mitra jelenik meg. Egy scena a tengeren játszódik, ehhez - nem szokatlan - egy a színpadon kerekeken mozgatható hajót kellett készíteniük. Könnyebben megvalósítható rendezői feladat két jelenet, amelyben előbb a pogányok, később pedig a keresztények törik szét egymás szakrális tárgyait. Ezeknek a technikai „bravúroknak" a megjelenítése nem szokatlan, hiszen - később ugyan - az egri jezsuita iskolában a színpadon machina hidraulicat, valamiféle vízi gépezetet is alkalmaztak.

93 92 Vö.: Csatkai Endre: Soproni iskolai színjátékok a 17-18. században. A Színpad, 1936. 265. Néhány díszletképet, közöttük ezt a viharjelenetet ábrázolót is újra kiadta: Dömötör Tekla-, i. m. 1960. RMDE XXXIX, XL, XLI, XLII, XLIII számú képek. 1972 októberében Staud Géza az MTA Irodalomtudományi Intézete Felvilágosodás kori munkacsoportja egri ülésén. Az előadásból kiderült, hogy a díszletkönyv többféle funkciójú díszletelemet tartalmaz. 93 Vö.: Kilián: Adatok Eger XVIII. századi iskolai színjátszásának történetéhez. ItK (Sajtó alatt) 1724-ben az egri diákok öt alkalommal lépnek színre, s ezek között az egyik ,,ludus navalis" volt. Vö.: még: Kasüba Domonkos: Az egri főgymnásium. A Ciszterci rend egri kath főgymnásiumának Értesítője 1894-95. (Eger 1895.) 21. Színpadtechnikai berendezésekre utal még: Nagy Béni: Az egri főgimnázium története 1776—1914. A ciszterci rend egri kath főgymnásiumának értesítője az 1913-1914. tanévről (Eger 1914.) 16. Az egri színpadi gépezet létezésére utal az egri jezsuita História Domus néhány adata is: 1703. „ . . . personae jam distributae essent et in machinulis laboraretur..." História Domus Agriensis Societatis Jesu ab anno Domini nostri Jesu Christi 1688. 17. Decembris. I. 98. Egri Érseki Levéltár. Jelzet nélkül. 1722: Nec laboribus comicis parcitum est, Rhetores et poetae declamarunt quater. Syntaxis cum grammatica Mathiam regem Hungáriáé e carcere ad solium evectum in theatro spectandum exhibuit et actorum et machinarum apparatu, quem matériáé dignitas exigebat. História Domus Agriensis. I. 169. 26 Déri Múzeum évkönyve 401