A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból
Nem lehetetlen azonban, hogy az öt felvonásra bontás gyakorlatát a reneszánsz közvetítésével vette át a szerző. 81 Ennek a keresztény szentnek az életét bemutató drámának az antik mitológia egyik éltető eleme. Az antik mítoszt annak minden költői képét a szerző ismét csak a reneszánsztól örökölhette. Az iskoladrámában a görög-latin mitológia kétféle funkciót tölt be. Egyrészről lehet drámatéma. Ezek közül különösképpen jól sikerültek a mítosz- vagy istenparódiák, amelyek Aristophanesnél vagy Lukianosnál is megjelennek. 82 Nagyon gyakran ezek a mitikus elemek negatív vagy paraszti figurák.' 3 Felhasználhatja azonban a szerző a mitológia költői képeit, allegóriáit, történeteit úgy is, hogy vegyíti azokat ószövetségi vagy újszövetségi bibliai elemekkel/'' s így az olvasó egy különleges, helyenként nehezen érthető, máskor költőien szép irodalmi szöveget is kaphat. Nem szokatlan és újszerű dolog tehát ebben a drámában, hogy a Szelek Aeolus parancsára támasztanak vihart a tengeren, s ezt Neptunus csendesíti le, hiszen ez a tengeristen maga Nicolaus. Krisztus maga is Atlasként hordja a világot vállán. Az intermedium koldusát Fortuna istenasszony tréfálja meg. Fortuna itt pejoratív ízt kap. Diocletianus és Maximianus keresztényüldözését követő vallásszabadságot is csak a klaszszikus mítosz képeinek felhasználásával fejezi ki a szerző: a háborúval fenyegető Mars véres kardját, Jupiter mindenható villámait, Saturnus haragját és kegyetlen tekintetét félreteszi. Constantinus maga Phoebus. A Krisztust szimbolizáló Sol elé a felhőket Africus és Eurus hajtják. A drámát éppen ezek a klasszikus reminiszcenciák teszik veretessé, patinássá. A jellemek megformálásával a szerző alig törődik. Az iskoladráma örökölt betegsége ez. Az a néhány alak, amelyek tolla nyomán valamelyest élni kezdenek élettelenek, megfoghatatlanok, mint a barokk oltárok kontraposztikus szentjei. Eumenius és Nikolaus között alig van különbség. Eumenius is a jámbor férfi mintaképe Helyzetének bizonytalansága, reménytelensége, megoldhatatlansága a halálba is kergetné, ha azt jámborsága megengedné. De ez az elkeseredettség, az a tény, hogy az öngyilkosság is megfordul agyában, egy kicsikét valós emberré is avatja. Természetes, hogy az ajándékokért hálát ad az Istennek, amikor azonban már másodszor is aranyat lel házában, ahogyan ez emberien természetes is, kikémleli a titokzatos adakozó kilétét. Megfoghatatlan, jellegtelen figura Aglaia is, akit hús és vér nélkül, a jámbor szavak tömjénfüstjében mutat be a szerző. Határozottabban megformált alak Tháliáé. 81 A magyar reneszánsz drámák legtöbbje öt felvonásos. Vö.: Pirnát Antal: A magyar reneszánsz dráma poétikája. Reneszánsz füzetek nr. 1 (Budapest 1969.) Ugyanez megjelent ItK 1969. 5. 527-555. 82 Legkézenfekvőbb példák: Aristophanes: Béke és a madarak, Lukianos: Ikaromenipposz és A tragikus Zeus. A magyar iskoladráma-irodalomban: a Sátoraljaújhelyt 1765-ben előadott Bakhus című darab. Először kiadta: Bayer József: Pálos iskoladrámák a XVIII. évszázadból (Budapest 1897.). A dráma szövegét kiadta még: Dömötör Tekla: Régi magyar vígjátékok (Budapest 1954.). 83 Legjellemzőbb példa erre vonatkozóan: a recens betlehemes játékokban mindmáig megtalálhatók ezek a bukolikus pásztornevek. A XVIII. század végi kantai ,,Jaj én hüt régentén mint virágzóm vala kezdetű moralitásjáték poklának fejedelme Lucifer. Vö.: Kilián: i. m. 1967. 84-85. A pásztorneveket illetően: Kilián: i. m. 304-320. 1968. Szereplőnevek: Mopsus, Melibaeus, Coridon, Tytyrus (!), Palaemon, Menalca, Silenus, Daphnis, Sorgus. A legöregebb pásztort azonban Bacsa-пак hívják. A recens betlehemeseket illetően: vö.: A magyar népzene tára II. Jeles napok. Szerk.: Bartók Béla és Kodály Zoltán. Sajtó alá rendezte: Kerényi György. (Budapest 1953.) nr. 353. Karidon, 354: Kuridom, 358: Citrus (Tytirus?), 360: Makszus, Koredo, 361: Titeris, Maksus, Koredob, 365: Maksus, Citera, Koredor, 368: Koridon, 369: Kiridon, 379: Koredo. 396