A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

ténység centrumához területi szempontból is, s politikai szempontból is igen közel állt a magyarság. A magyar oklevelek tanúsága szerint a Miklós tulajdonnév Magyarországon több változatban vált ismertté. Közszájon foroghattak kicsinyítőképzös névváltozatai is, így a Miklós (Mikus, Nikos, Nikus), elterjedt a Mike, a Mikó sőt a Mikola variáns is. Legkorábban, 1095-ben a micula jelent meg, 1171-ből van adatunk a Mikó variáns megjelenésére Zuge Micou alakban. A Miklós név Miclous alakban 1211-ben jelenik meg, a Mike pedig Myke formájában 1328ban. A Mikulás variáns szlovák eredetű. A tulajdonnév tehát a magyar államalapítás és a kereszténység felvétele évszázadában létezett.

54 Miklós magyarországi kultuszának igen korai megjelenését illetően számunkra is igen hasznos adatokat gyűjtött Mesterházy Károly, aki egy Hajdúhadház Demeter nevű határában végzett ásatás kapcsán a keleti szentek (Demeter, Miklós, György, Kozma és Dámján, Pantaleon magyarországi kultuszának elterjedtségét kutatta fel, felsorolva az említett szentek templom patrociniumait 1092-ben rendelik el szent Miklós kultuszát. Tisztelete azonban Magyarországon korábbi eredetű lehet, hiszen már István király is hozat részt ereklyéiből. Ügy tűnik, hogy a magyarság Miklós tiszteletét közvetlenül Bizáncból vette át. Mesterházy igen alapos kutatással - feltételezve az esetleges patrónusváltást is - feltérképezte a szent Miklós tiszteletére rendelt magyarországi egyházakat, s így a Dunántúlról 63, a Tiszántúlról és Észak-Magyarországról 16, Dél-Magyarországból 32 olyan templomot gyűjtött össze, amelynek patrónusa szent Miklós volt.

55 Nyilvánvaló, hogy a község-névsort még tovább lehetne bővíteni, hiszen csak az egri egyházmegyében több olyan község van (Ballá, Karácsond, Sólymos, Tarnaőrs, Tarnaszentmiklós) amely szent Miklóst tiszteli védőszentjeként:'" Számunkra azonban elegendő a Mesterházy által összegyűjtött adathalmaz annak bizonyítására, hogy a myrai püspök magyarországi kultusza igen kiterjedt volt. Hasonlattal élve: ő volt a középkor szent Antalja. Mindenesetre kultusza nemcsak a liturgiára, hanem a művészet vagy az irodalom egyéb más „műfajaira" is termékenyítőleg hathatott. A most bemutatott dráma a kultusz egyik irodalmi lecsapódása. Nyilvánvaló, hogy ennek a dramatikus feldolgozásnak voltak más műfajú „irodalmi" előzményei is. Radó Polikárp ismer egy középkori (1490-1516) feltehetőleg Magyarországon is ismert himnuszt, amelynek címe: Sancte Dei pontifex, sis reorum opifex Nicolae.

57 Neve azonban fennmaradt 1529-ből a regősök énekében is.

58 54 Vö.: Szamota István-Zolnay Gyula: Magyar oklevél szótár (Budapest, 1902-1906. 658659.) Mike: 1328. Mykelehotaia, 1342: Myke; Micula: 1095: micula, 1211: Michola, 1228: Micula, 1251: micülamezeu; Mikó: 1171: Zuge Micou, 1199: Michou, 1211: micu, Michou, 1221: Micou, 1228: Michou, 1252: Mychou, 1296: Mykoteleke, 1299: Comes Myko, 1300: Miko, 1335/1342: Мукой, 1342: Mikoy; Miklós (Mikus, Nikos, Nikus): 1211: Miclous, Micus, 1240: Miclous, 1246: Scentmiclos, 1286: Scentmiclos, 1299: Scetitmiclus, 1320: Mikusteleke, 1322: Myklousteluk, 1342: Finthamiklóslese, 1363/1406: Nikus. 55 Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. Déri Múzeum Évkönyve 1968. (Debrecen, 1970.) 160-163. 56 Vö.-.D. A: Elenchus III. Patronorum aut titulorum cunctarum Ecclesiarum Sacellorum et Capellarum in ambitu Archi-Dioeceseos Agriensis existentium. Egri Egyházmegyei Közlöny 1880. aug. 1. nr. 15. 117. 57 D. Polycarpe Rado: Repertoire Hymnologique des manustris liturgiques dans les bibliothéques publiques de Hongrie (Budapest, 1945.) nr. 628. Bibliothecha Metropolitana Strigoniensis: Gradule per anni circulum regis Wladislai II. (1490-1516.). 58 Vö.: Bálint Sándor: i. m. 103-106. 386