A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

ta M. Paulus Klimpfinger neve olvasható.

1

' A most közreadott szent Miklós (Mikulás) püspökről szóló drámát pedig 1688-ban a trencséni jezsuita iskolában játszották."

5 Az adatok többsége tehát azt mutatja, hogy a kantai minorita iskolaszíni gyakorlat nem választható el mereven a jezsuitákétól, s eddig sokkal kevesebb adat utalja a ferences színjátszáshoz, mint a jezsuitához. Ez az intenzív kapcsolat természetesen nem zárja ki, hogy néhány vagy több darabot ne minorita szerző szerzett vagy kompilált volna, hiszen éppen a kolligátum legjobb komédiájának, amely egy szabónak az istenek közé emelkedett inasával, Salaconnal vívott harcáról szól, az eredetét nem ismerjük, csak az 1732es kantai katalógus bejegyzés ismeretes. Az pedig egészen bizonyos, hogy a Parentum nimius amor sui ipsius ultor című magyar nyelvű drámát minorita szerezte.

u A tény azonban mindenképpen az, hogy a kantai minoriták színjátszása, annak történeti folyamatossága bizonyítható. Kantán kívül még Miskolcon is színre léptek a minorita iskola diákjai. Az adatok szerint először csak 1753-ban később pedig 1763-ban. Ebben az esztendőben azonban már kétszer is'

K

. A minoritákkal igen szoros rendi kapcsolatban, rokonságban levő ferencesek pedig a Kantához közeli Csíksomlyón mutatták be a környék közönségét messzi földről odacsalogató misztériumjátékaikat.

19 A most közreadott, szent Miklós püspökről szóló iskolai színjátékot 1732 előtt (ez a kantai katalógusba vétel ideje) és 1696 (az iskola alapítása) között mutathatták be. A kantai iskolát, mint arról már több alkalommal beszámoltunk, a közeli Esztelnek községből telepítették ide át. Esztelneken 1682-ben alapították az iskolát. Az itteni épület kicsinek bizonyult, s ezért, meg talán azért is mert Kézdivásárhely-Kanta földrajzi tekintetben exponáltabb helyen feküdt, hozták ide az iskolát. 15 Gabriel Froelich 1657-ben Bécsben született. Grazban, Linzben, Bécsben filozófiát és teológiát tanított. Linzben a jezsuita kollégiumnak egy évig rektora is volt. Meghalt Bécsben 1725. március 25-én. Mfagister] Paulus Klimpinger 1684-ben született Bécsben, 1699-ben a jezsuita rendbe lépett, 1706/07-ben Leobenben, 1707/08-ban Linzben a syntaxisták magistere volt. Az iskola színi ügyeinek ő volt a felelőse: „habet curam rerum comicarum". 1710. június 1-én elhagyta a rendet. Az adatokat dr. Anton Pinskernek (Prowinzarchiwar SJ WIEN) ezúton mondok köszönetet. 16 A Miklós-drámát tartalmazó kantai gyűjtemény drámái sorrendben az alábbiak: 1. Parentum nimius amor sui ipsius ultor. (Közölve: Kilián.- i. m. 1967. 41-71.) 2. Jaj én hüt régentén mint virágzóm vala . . . (Közölve: Kilián: i. m. 1967. 75-91.) 3. Pro Nativitatc Domini. (Közölve: Kilián: i. m. 1968.) 4. Placetne juvenes ... 5. Declamatio de Victore cbrioso Bacchanalistica. 6. Exile pretium posco. 7. Musa cum ministris suis. 8. Voluptas a deluso adolescente delusa. (Közölve: Kilián: i. m. 1972.) 9. Superque vexit astra nunc sternit solo ... 10. Centrum animae Crux Christi diu quaesita, solute adamata, tandem in Golgothaea rupe inventa. 11. Gladiator Moschus. 12. Hilaría Deorum in Salacone sartorculo exhibita. (Közölve: Kilián.- i. m. 1791.) 17 Vö. Kilián: i. m. 1971. A Parentum nimus amor sui ipsius ultor címlapján az alábbi bejegyzést olvastuk: A[nn)o 1738 compositum pro Schola Cantensi ord(inis] Min[orum] S[ancti) Francisci Conventualium. Ebből a bejegyzésből nyilvánvaló, hogy a kompilátor kantai minorita volt. 18 1753. Pomum Theodosii Imperatoris. Vö.: Keresztessy Sándor: Miskolc színészetének története 1753-tól 1904-ig (Miskolc, 1903.) 2.; Monay -. i. m. 133. 1763-ban még két darabot játszottak: Actus acclamationis unicus (latin), Vinculum mutuae conjunctions. Vö.: Duray Kálmán: A miskolczi kir. kath főgimnázium iskolai törvényei gimnázium kezdetétől 1868-ig. A miskolczi kir. kath Főgymnásium 1913-14-ik iskolai évről szóló éretesitője. Közzéteszi: Dassievicz Gyula (Miskolc, 1914.) 12-35. Vö. még: Bajay Armand: A miskolczi kir. kath gymnasium története (Miskolc, 1896.); Kilián István: Adatok egy reformkori miskolci diák színházi műveltségéhez (Az első miskolci színház megnyitásának 150. évfordulójára). A miskolci HOM Közleményei, 11. (h. n. 1972.) 60-61. 19 Vö.: Alszeghy Zsolt-Szlávik Ferenc: Csíksomlyói iskoladrámák (Budapest, 1913.). 20 Vö.: Kilián: i. m. 1967. 33.; Kilián: i. m. 1971. 388.; Kilián: i. m. 230. 378