A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet, Iparművészet - Weiner Mihályné: Ónedények Hajdú-Bihar megyében

eney Bernau JanoS II (ten кг va lobu/jgoßgaUl ainalrötta a<Pc' bt^eni Eccleíía ii а к gyón gazdag, sok az ötletes, szép motívum (7-8-9. kép), és aránylag kevés az összekötő inda, levél és I szár. A reneszánsz eredetű tulipán, A Y\ *%» • T< nvn Л *f~ gránátalma stb. elemek között íel­CIl tTV» JDO Г Ли/ tűnnek néha a helyi növényzet ele­mei (pl. Nádudvar, 17. kép) és a he­lyi népművészeti elemek változatai (pl. Hajdúszovát, 10. kép). A rajzok lendületesek, gyakor­lott kézre vallanak és megérdemlik, hogy helyet kapjanak egy esetleges helyi motívumgyűjteményben. Figu­rális díszítmény azonban nagyon ritka. Az edényeken látható mesterje­gyek vizsgálata is érdekes tanulsá­gokat nyújt. A megye területén fel­tűnő a hazai készítésű ónedények túlsúlya szemben pl. a Dunántúllal, ahol gyakori az ausztriai jegy. Hajdú megyében ritkábban találunk XVIII. sz.-i bécsi mestertől származó ón­edényt, de előfordul, pl. Kornádi, Földes, Pocsaj református templo­maiban. A jelzett ónedények legnagyobb része Kassa-Eperjes-Miskolc váro­sok mestereinek jegyeit viseli. Ezek­nek a városoknak kiváló és messze földön híres mestereinek munkái Hajdú megyére is hatással voltak. Kassai jelzett ónedényeket találunk pl. Tépe, Zsáka, Pocsaj, Püspökla­dány, eperjesit Kismarja református templomában. A Saltzer, miskolci ón­öntő család tagjai jelezték nevükkel Tetétlen, Hajdúnánás egy-egy úrasztali edényét, Balmazújváros Felsőrészi templomában pedig több művük is talál­ható. A miskolci öntéssel való kapcsolat Glauche Károly révén is erősödött. A budai ónöntőmesterekkel való kapcsolat nyomait is megtaláljuk. Bu­dán működött a Fauser ónöntőcsalád, - Mátyás a XVIII. sz. vége felé, fia, Já­nos, a XIX. sz. első felében. Mindkettőnek műveit megtaláljuk a megyében, Mátyás munkáit Tépén, Hosszúpályiban, Jánosét pl. Álmosdon. Gottlieb Wilcke budai mester egy munkáját találjuk a Balmazújváros Alsórészi templomban. Egy pesti óntányér is került Furtára, Franz Paulick ónöntő jegyével. A budai, illetve pesti kapcsolatra a megyei levéltár több irata is utal. A debreceni Faze­kas János szakmai kapcsolatban állt Fauser Mátyással. (11-12. kép.) Nigrinyi János debreceni mester 1784-ben hivatalos felkérésre Sebastian lurame pesti mesterrel együtt végzett szakértői vizsgálatot.' 1 9 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV. 3. 101/k. 20. 254. sz. J 3 Anno JDie го Decern hrh 4. kép. Ónkanna felirata. Kistemplom 6. 342

Next

/
Thumbnails
Contents