A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

meg Zsákára érkezett, következő napon pedig a 6. század is Berettyóújfalura vonult be. 71 Március 29-én románok által kiürítendő helységek megszállására elindult a kecskeméti gyalogezred 2. százada Kiskunfélegyházáról Békéscsabára, szege­di ezred egy-egy százada Hódmezővásárhelyről Orosházára, illetve Szegedről Makóra, ahová egyúttal 3/81 fő csendőrség is ment. 72 Március 30-án a szegedi ezred egy századának Szegedről Mezőhegyesre, kecskeméti ezred egy századának Kiskunfélegyházáról Békésre, az ezredtörzs és egy géppuskás századnak (utóbbi Félegyházáról) Békéscsabára, 1/50 csend­őrnek Szegedről Gyulára és 110 csendőrnek Szegedről Mezőhegyesre való el­tolása foganatosíttatott. Vásárosnamény és Gergelyi közt elkészült a Tiszán átvezető szűkített hadihíd. Makó átvétele március 29-én délután 16 órakor meg­történt. 73 Március 31-én a szegedi ezred törzse és távbeszélő szakasza Szegedről Hód­mezővásárhelyre, I. zászlóalj-parancsnoksága a 2. és géppuskás századdal Ma­kóra, a műszaki század pedig Tótkomlósra, békésvármegyei katonai parancs­nokság Békéscsabára, 10 csendőr pedig Makóra indult el. 74 Március végével a Tiszántúl visszavételével kapcsolatos mozdulatok lénye­gében befejeződtek. A magyar fegyveres alakulatok átvették az új határok meg­figyelését és biztosítását. Április 1-én még eltolták a szegedi dandárparancs­nokságot és távírószázadot Békéscsabára, a szegedi huszárosztályt pedig Mező­hegyesre. Békéscsabán a román megszállás alatt három különböző helyen titokban emlékzászlókat készítettek, amelyeket április 7-én nagy ünnepség ke­retében nyújtottak át az ott állomásozó magyar zászlóaljnak. 70 Látható volt, hogy az ottani lakosok közt nem talált kellő visszhangra a Romániához való csatolást népszerűsítő mozgalom. Április 16-án az arad-orosházi útvonal el­zárása és megfigyelése végett Mezőhegyesről Mezőkovácsházára helyezték a szegedi ezred 3. századát. 7 " Amint megszervezték a debreceni körlet csapatait, a szombathelyi hadosztállyal érkezett alakulatokat fokozatosan elszállították. Az első fecske volt a zalai ezred 8. százada, amely Tiszafüredről bevonult a III. zászlóaljhoz Füzesabonyba, a 7. század pedig előbb Szihalomra, majd Egerfar­mosra került." Ellenben azt a székely géppuskás századot, amely a vasi II. ha­tárcsendőr-zászlóaljnál teljesített szolgálatot, Debrecenbe indították, ahová áp­rilis 10-én érkezett be. 78 Az első zászlóaljakat Debrecenben, Nyíregyházán és Mátészalkán kezdték szervezni. Nagylak és Lökösháza vasúti állomásai egy­ideig még román kézen maradtak, Kötegyán vasúti állomásának megszállását pedig megkísérelték. A vitában az antantmisszió azonban a magyaroknak adott igazat. 79 71 16/13029 és 13082. 72 16/13129. E napon a kecskeméti ezred II. zászlóalj parancsnoksága, 5. és 6. százada Orosházára, szegedi 1. század Makóra vonult be (16/13192). 73 16/13161. A 3 tisztből és 81 csendőrből álló osztag e napon Makóra és 1 tiszt 50 csend­őrből álló osztag Gyulára beérkezett. (16/13192.) 74 16/13192. 75 16/13223. és 13326. 76 16/13496. 77 16/13236., 13253. és 13366. 78 16/13303. és 13386. 79 16/13580. Április 21-i helyzetjelentés, amely szerint Castagnola olasz százados, a békés­csabai antantmisszió tagja az ügy elintézésére Kötegyánra utazott. A románoktól vizs­gálati fogságba vetett Kratochvil ezredesről közlés, hogy röviddel előbb Nagyváradról Kolozsvárra szállították. 237

Next

/
Thumbnails
Contents