A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

hogy vonuljanak vissza a megállapított vonal mögé/'

9 Bánffy Miklós szerint a románok elvitték úgyszólván az egész állatállományt, éspedig nemcsak a nagybirtokosokét, hanem a kisgazdákét is. Csak azon a területen maradt valami a parasztság kezén, ahol Mosoiu tábornok parancsnokolt, aki szigorúan megtiltott minden rablást és a tudomására jutott eseteket megbüntette. (Bánffy Miklós: Huszonöt év. Kézirat a Ráday-Levéltárban, 21. o.) Március 3-án magyar csapatok vonultak be Szentesre, Mindszentre és Hódmezővásárhelyre. Kilétüket csak későbbi (12262/Ia. sz. 1920) okmány alapján lehet megállapítani, eszerint Szentesen a kecskeméti ezred I. zászlóalját, Hódmezővásárhelyen (és valószínűleg Mindszenten is) a szegedi ezred III. zászlóalját fogadták. A vasi ezred 6. százada Karcagra vonult be, ahová a szombathelyi hadosztály-parancsnokság másnap követte. A 2. huszárezred I. osztálytörzse, 1., 4. és 6. százada Zagyvarékasról Törökszentmiklósra vonatott előre. A románok a kivonulásuk folyamán mindenütt raboltak, főleg szarvasmarhát, sertést, gabonafélét és gépalkatrészeket hurcoltak el. Hódmezővásárhelyen a lakosság a meghatottságtól sírva és könnyezve fogadta a magyar csapatokat, még a gyerekek is megtorlásról beszéltek. Tiszántúllal ellentétben Tiszán innen a hangulat nyomott volt a drágaság miatt.'

10 A szentesi híd a románok elvonulása idején még nem volt helyreállítva, azért a vasúti forgalmat Csongrád és Szentes közt csak átszállással lehetett megoldani. Március 4-én a Karcagra bevonuló hadosztályparancsnokságot és csapatokat Karcag polgársága lelkes fogadtatásban részesítette. A vasi gyalogezred parancsnoksága is e napon érkezett oda. A vasi ezred 1. százada az őszhalomi majorba, a kecskeméti ezred egy zászlóalja pedig Szarvasra ért be. A 2. huszárezred I. osztálytörzse, 1. és 6. százada Törökszentmiklósról Kisújszállásra, 4. százada pedig Túrkevére vonatott előre. A soproni gyalogezred 7. százada a záhonyi Tisza-hídfő megszállása végett Agárdra elindult. A visszavonuló románokra panaszok érkeztek, hogy a szegedi körlet területén rabolnak és gyújtogatnak, a semleges zóna határát átlépve fosztogatni járnak a Hortobágy csaterna mentén fekvő tanyákra. A Karcagon levő antantmisszió tagjai a panaszok kivizsgálása végett Gyomára utaztak. A szombathelyi hadosztály Mezőkövesden és a Tisza elzárására rendelt részei beérkeztek Tiszafüredre.

51 Március 5-én csak a mögöttes területen folytak csapatmozdulatok, éspedig Beseny szögre beérkezett az 1. huszárezred 1. százada, Zagy varékasra I. osztálytörzse és 2. százada, Törökszentmiklósra a 2. huszárezred 3. százada, Tokajra pedig a soproni gyalogezred III. zászlóalja. Rakamaztól délkeletre Varjúlápos tanyát, a semleges zóna közepén erősebb román járőr azzal az indokolással szállotta meg, hogy kivonulási határidejüket meghosszabbították. Nyíregyházáról a román tüzérség március 3-ról 4-re virradó éjjel kivonult, csak egy osztály 49 15 12190/Ia. A jelentés kitér arra is, hogy a fővárosi katonai alakulatok ruházata, felszerelése, fehérneműje és lábbelije hiányos, ami a hangulatra is befolyással van. 50 15/12208/Ia. 51 15/12262 és 12387/Ia. (Utóbbi március 7-i helyzetjelentés.) Előbbi okmány szerint a budapesti munkásság hangulata a drágaság miatt nyomott. Nyugat-magyarországi eseményekről is van szó, többek közt arról, hogy a Külügyminisztérium javasolja, hogy a csurgói gyalogezredet ismételten előfordult katonai túlkapások miatt vonják ki a vitás területről. 232