A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Takács Béla: Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéből

Ks: Hány pontokba foglalta a Haz?. békessége pontyait? Fs: Tizenöt Pontokba. Ks: Minthogy igen szép dolog azokat tudni, röviden számláld elő! Fs: Elsőbben: hogy Magyar Országban minden törvényesen bé vit vallások szabadosan gyakoroltassanak, minden meg háboritás nélkül. Másodszor: Hogy a frigy a Magyarok, a Németek, és a Törökök közt egyenlően traktáltassa. Harmadszor: hogy az Ország Nádor Ispán, vagy is Palatinus által igazgattassák. Negyedszer: a Korona vissza hozattassék és Pozsonyban Magyar urak gondviselése alá bizattasson. Ötödször: a kamara el töröltessen és a hejet kintstarto lészen a ki minden jövedelemről számot adjon. Hatodszor: a titularis Püspököknek a Törvény tételben voxok ne légyen. Hetedszer: hogy a Sz. szék le tétessen. Nyoltzadikszor: hogy a Jesuiták az Országból ki mennyének, mert Erdélyt is ők forgatták fel. Kilentzedszer: hogy a Magyarrá lett idegenek harmad Íziglen az Országban tisztségeket ne viselhessenek. Tizedszer: hogy Magyar tanáts által igazgattasson. Tizenedgyedikszer: hogy a Magyar király a gyűlésben jelen légyen. Tizenkedtődször: hogy a kik eö Felsége ellen vétenek citáltassanak és törvényesen büntettessenek meg. Tizenharmadszor: hogy soha senkit ő Felsége a mostani insurrectioért sem szeméjében sem javában meg nem büntet. Tizennegyedszer: hogy Botskay István Fejedelemségében kinek mit adót, az örökké meg maradjon. Tizenötödször: sok dolgok vannak hátra, melylyeknek meg tselekedésére meg esküt a Király, még is máig sem effectuálta, azért is tellyesittse. Ks: Reá állót é a Német udvar edgy szeribe ezekre a Punctumokra? Fs: Nem edgyszeribe, sőt követei által hét izbe küldötte vissza a Magyar urak gyűlésébe a maga tettzése szerént malyd minden Punctumokat qualificalva. De a Magyar urak bizonyossá tévén a Német udvart a felől, hogy az általok ki tett békesség conditioji mellől semmiképpen el nem állanak, egyszersmind pedig meg győződvén a Német udvar a felől hogy a Magyar urak conditioji ollyanok mellyek a természeten és a Hazának törvényein fundáltattak, végezetre mind a két rész által annak rendi szerént meg erősíttettek. Ks: Hol lehet meg találni leg bővebben a Botskai által kötött békesség Punctumait? Fs: A Corpus Jurisban, vagy is a Magyaroknak abban a Törvény könyvökben, a melyben minden Magyar Országi Királyoknak, az Ország rendivel edgyüt szerzet Decretumai, vagy végzései fel találtatnak, és mind azon Decretumok törvény gyanánt tartatnak. Ks: Ha tehát a Botskai által kötött békesség Punctomai Törvénnyé váltak, hogy hogy lehetet a meg, hogy a Protestánsok annyira meg allyasodtak volt ebben a században szinte 1780-dik esztendeig, hogy az egész országban alig lehetet egy néhány hivatalokat viselő protestáns urakat találni? Fs: Meg esmérte ezt az egész világ, hogy soha annál nagyobb igazságtalanság nem volt, mint a protestánsoknak el nyomattatások. Meg esmérte azt amaz örök emlékezetre méltó, meg világosittatot jo Fejedelem Il-ik Josef is, a ki a protestánsok igaz iussát, egy kegyelmes paratsolattya által az egész Országban közönségessé tévén, az olta kezdet a Magyarok szivekből a vallás béli gyűlölség ki felé irtódni és a külömb féle vallású Magyaroknak szivek edgyé lenni. Ks: Josef császár után ki erősítette meg ismét a Protestánsok igaz iussait? Fs: Felséges H-ik Leopold császár (kinek jo hire maradjon örök emlékezetben) ki is midőn látná hogy az Ország rendéi a vallás béli dolgokon való 210