A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

gozásánál alkalmazták és tökéletesítették. 28 Az egyes területeket érintő telepü­léstörténeti dolgozatok újabb kérdéseket vetettek fel s újabb metodológiai szin­tézishez vezettek. W. Janssen a középkori falvak régészeti kutatásának mód­szertani kérdéseit 1968-ban foglalta össze. Néhány számunkra is tanulságos eredményét és észrevételét mindenkép­pen figyelembe kell vennünk. 1. A középkori települések kutatása Németor­szágban is a régészeti kutatás melléktevékenységeként jelentkezett. 2. A ma­gyarországinál jóval gazdagabb korai okleveles forrásanyag ellenére a X-XI. századig a régészeti leletek adják a településkutatás legfontosabb forrását. 3. A X-XI. századi települések keltezésének alapja a középkori kerámia. En­nek kutatása azonban az ország egyes területein különböző fokon áll. 4. A hely­névkutatás eredményeit a régészeti anyag gyakran kérdésessé teszi: pl. szláv eredetűnek vélt helynév ellenére is német eredetűnek bizonyultak egyes thürin­giai és szász települések. 5. A németországi középkorkutatásnak sarkalatos pontja a települések pusztásodásának időrendje. A II. századtól a XV. századig öt pusztulási periódust sikerült megfigyelniük. Németországban is megfigyel­tek egy olyan településcsoportot, amely a IX-X. században jön létre és a XII. században már el is pusztul, s legkésőbb a XIII-XIV. század fordulójáig tartja magát. 6. Majd minden települési helyen találtak vassalakot, ez felveti azt a kérdést, hogy agrárkörnyezetben hogyan integrálódott az ipari termelés. 7. Na­gyon fontos a német településtörténész-régészek azon megfigyelése, hogy az ásatási eredmények majdnem kizárólag csak a kutatott helyre érvényesek. Ál­talánosítás csak akkor lehetséges, ha egy meghatározott terület több jól átku­tatott településről van összehasonlító anyagunk. 8. Olyan községhatárokban, ahol történeti adatok elpusztult falvakról nem adtak hírt, a szisztematikus fel­mérés néha 10 középkori települést is kimutatott. E települések leginkább a X-XI. századból valók. 9. Az elpusztult települések felkutatásának több mód­szerét dolgozták ki. Pl. a településhatárok nagyságviszonyainak vizsgálata fel­hívhatja a figyelmet beolvadt teelpülésekre. Ehhez viszonylag régóta állandó településhatárok megléte szükséges. Használható módszer elpusztult települé­sek felkutatására a településsűrűség vizsgálata. Természeti adottságai alapján homogén települési vidéken elvben viszonylagosan egyenletes település elosz­lást tételezhetünk fel. Ha ilyen viszonyok között különösen nagy távolság van az egyes települések között, ott pusztásodással lehet számolni. Ilyen jellegű vizsgálatok Svájcban eredményesek voltak. 10. Nagyon fontos a temetők és települések együttes vizsgálata. Itt az az eset okoz nehézséget, amikor egy te­lepüléshez 2, 3-5 különböző temető tartozik. Frank településterületen erre sok példa van. A teljesen feltárt temetők a lakosság lélekszámára, a temető és te­lep élettartamára adnak választ. 29 Mint láthattuk, Janssen problémafelvetései számos ponton egyeznek a magyarországi kutatások által felvetett kérdésekkel. Ezeken kívül természetesen számos helyi, sajátságos német érdekű problémát is felvet a szerző, amelyekhez Magyarországon nehéz volna párhuzamot ke­resni. A bemutatott példák azonban csak egy részét képezik annak a széles körű kutatómunkának, amelynek szempontjait figyelembe véve dolgoznak a német településtörténészek. 28 Stachel. G., Die Arbeitsweise der Archäologie des Mittelalters, dargestellt am Beispiel Unterregenbach. Württ. Franken 50/1966.; Seel. К. A., Orts- und Flurwüstungen der Eifel. Bonner Jahrb. 162/1962/455-479. 29 Janssen. W., Mitellalterliche Dorfsiedlungen als archäologisches Problem. Frühmit­telalterliche Studien 2/1968/305-67. 100

Next

/
Thumbnails
Contents