A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

gozásánál alkalmazták és tökéletesítették.

28 Az egyes területeket érintő településtörténeti dolgozatok újabb kérdéseket vetettek fel s újabb metodológiai szintézishez vezettek. W. Janssen a középkori falvak régészeti kutatásának módszertani kérdéseit 1968-ban foglalta össze. Néhány számunkra is tanulságos eredményét és észrevételét mindenképpen figyelembe kell vennünk. 1. A középkori települések kutatása Németországban is a régészeti kutatás melléktevékenységeként jelentkezett. 2. A magyarországinál jóval gazdagabb korai okleveles forrásanyag ellenére a X-XI. századig a régészeti leletek adják a településkutatás legfontosabb forrását. 3. A X-XI. századi települések keltezésének alapja a középkori kerámia. Ennek kutatása azonban az ország egyes területein különböző fokon áll. 4. A helynévkutatás eredményeit a régészeti anyag gyakran kérdésessé teszi: pl. szláv eredetűnek vélt helynév ellenére is német eredetűnek bizonyultak egyes thüringiai és szász települések. 5. A németországi középkorkutatásnak sarkalatos pontja a települések pusztásodásának időrendje. A II. századtól a XV. századig öt pusztulási periódust sikerült megfigyelniük. Németországban is megfigyeltek egy olyan településcsoportot, amely a IX-X. században jön létre és a XII. században már el is pusztul, s legkésőbb a XIII-XIV. század fordulójáig tartja magát. 6. Majd minden települési helyen találtak vassalakot, ez felveti azt a kérdést, hogy agrárkörnyezetben hogyan integrálódott az ipari termelés. 7. Nagyon fontos a német településtörténész-régészek azon megfigyelése, hogy az ásatási eredmények majdnem kizárólag csak a kutatott helyre érvényesek. Általánosítás csak akkor lehetséges, ha egy meghatározott terület több jól átkutatott településről van összehasonlító anyagunk. 8. Olyan községhatárokban, ahol történeti adatok elpusztult falvakról nem adtak hírt, a szisztematikus felmérés néha 10 középkori települést is kimutatott. E települések leginkább a X-XI. századból valók. 9. Az elpusztult települések felkutatásának több módszerét dolgozták ki. Pl. a településhatárok nagyságviszonyainak vizsgálata felhívhatja a figyelmet beolvadt teelpülésekre. Ehhez viszonylag régóta állandó településhatárok megléte szükséges. Használható módszer elpusztult települések felkutatására a településsűrűség vizsgálata. Természeti adottságai alapján homogén települési vidéken elvben viszonylagosan egyenletes település eloszlást tételezhetünk fel. Ha ilyen viszonyok között különösen nagy távolság van az egyes települések között, ott pusztásodással lehet számolni. Ilyen jellegű vizsgálatok Svájcban eredményesek voltak. 10. Nagyon fontos a temetők és települések együttes vizsgálata. Itt az az eset okoz nehézséget, amikor egy településhez 2, 3-5 különböző temető tartozik. Frank településterületen erre sok példa van. A teljesen feltárt temetők a lakosság lélekszámára, a temető és telep élettartamára adnak választ.

29 Mint láthattuk, Janssen problémafelvetései számos ponton egyeznek a magyarországi kutatások által felvetett kérdésekkel. Ezeken kívül természetesen számos helyi, sajátságos német érdekű problémát is felvet a szerző, amelyekhez Magyarországon nehéz volna párhuzamot keresni. A bemutatott példák azonban csak egy részét képezik annak a széles körű kutatómunkának, amelynek szempontjait figyelembe véve dolgoznak a német településtörténészek. 28 Stachel. G., Die Arbeitsweise der Archäologie des Mittelalters, dargestellt am Beispiel Unterregenbach. Württ. Franken 50/1966.; Seel. К. A., Orts- und Flurwüstungen der Eifel. Bonner Jahrb. 162/1962/455-479. 29 Janssen. W., Mitellalterliche Dorfsiedlungen als archäologisches Problem. Frühmittelalterliche Studien 2/1968/305-67. 100