A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Ditróiné Sallay Katalin: Művelődéspolitika és múzeumok

mindig több igényt létrehozó társadalom. Az oktatásnak, tudománynak, művészetnek, közművelődésnek tudomásul kell vennie a folyton növekvő követelményeket. Az emberek közérzete adja a szocialista társadalom lelki tartalmát, ami visszahat a munkakedvre, az eredményességre, és az emberek érdeklődésére a termelés iránt. Ezzel összefüggésben a jövő célkitűzése lehetne az, hogy a kiemelkedően eredményes termelő munka mellett pl. a szocialista brigádtagok nemcsak szakmai, hanem egyéb kulturális tájékozottságukat is bizonyítanák, így ötvöződnék a tartalom és a minőség. Ugyanis a brigád-mozgalom hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni, - az értékelésnél nem egyenrangú követelmény. A cím odaítélésénél az esetek nagy többségében csak a termelési oldal dominál, a másik két követelmény még másodrangú. De már ehhez a gondolathoz vitt közelebb az 1971-ben indult „Korunk valósága", „A falu szocialista kultúrája" és más megnevezésű vetélkedő a szocialista brigádok között. Ebben a formában a tömegek kulturális színvonaláért folytatott munka fordított sorrendű, azaz előbb a termelés, a munka területén bizonyították a többiek fölé kerekedő szaktudásukat, majd ezek a kiváló munkások a helytörténet, irodalom, zene, művészet területén mérték össze ismereteiket. Ezen vetélkedőknek a vártnál jobb eredménye mindannyiónkat meggyőzhetett, hogy ezt az utat kell fejlesztenünk, kidolgoznunk - s ezzel a brigád-mozgalom hármas követelményét is teljesítenénk, Így elérhetnénk azt, hogy nemcsak politikai értelemben leszünk szocialisták, hanem az emberi élet értelmében is. A művelődéspolitikánk feladata az is, hogy a különböző korosztályoknak tudjon adni megfelelő programot, ne kampányszerűen: évfordulókhoz kötve, hanem a hétköznapokon is. Ezt a célt szolgáltuk azzal, hogy az 1972. évi Múzeumi Hónap keretében osztottuk ki a XX. országos néprajzi és népnyelvi gyűjtőpályázat megyei díjait. Ezt a díjkiosztást egy mindenképpen követésre méltó, széleskörű tevékenység előzött meg Józsa község centenáriumi, helytörténeti gyűjtése „Dédszüleink élete" címmel. Ezt a munkát hetedik és nyolcadik osztályos általános iskolai tanulók végezték tanáraik és a múzeum támogatásával, s olyan eredményekben gazdag anyag gyűlt össze, amely komoly forrásmunkául szolgálhat a további tudományos kutatásokhoz is, valamint egy-egy szűkszavú levéltári anyag értékes kiegészítése lehet. Ez az eredmény hármas tanulságul szolgál: egyik, hogy sok-sok kiaknázatlan terület vár még nálunk feldolgozásra, (ipartörténet; egyes területek osztály struktúrájának változása; a szocialista átalakulás helyi jellemzői stb.) csak meg kell találni hozzá a megfelelő formát, és megteremteni a lehetőségeket. Másik: ez a nemzedék, a sikerélménnyel gazdagodva, más szemlélettel nő fel, más lesz a kulturáltsági foka, több lesz a kulturális kérdések terén az igénye, ha kikerül az élet bármely területére. Harmadik: napjainkban elég sok szó esik a hátrányos helyzetű munkás-, parasztszármazású tehetséges gyerekek segítéséről. A sokat emlegetett hátrányok behozásának ez is egy követésre alkalmas módja. Az irányító szerveinktől függ, hogy - kezdeményezésünk eredményei alapján - kiaknázatlanul hagyja-e ezt a területet, vagy ilyen lehetőségekre építve kívánja-e foglalkoztatni a különböző korosztályokat, a jövő nemzedékünket. A hátrányos helyzetben levő munkás-, parasztszármazású tehetséges gyerekek segítése úgy történjék, hogy hatékony anyagi, erkölcsi, pedagógiai eszközökkel kell biztosítani a feltételek egyenlőségét, és el kell érnünk, hogy egy636