A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Ditróiné Sallay Katalin: Művelődéspolitika és múzeumok

Eredményeink megszilárdítása és továbbfejlesztése erdekében volt szükség a gazdasági mechanizmus reformjára, hogy a párt általános politikáját - a szocializmus építését - megalapozott, tudományos szinten, korszerű gazdaságpolitikával tudjuk megvalósítani. Az új gazdasági mechanizmusra, vagy más szóval a gazdasági mechanizmusunk reformjára vonatkozó ismereteinkkel az a baj, hogy kevés és pontatlan, pedig ennek ismerete sem hanyagolható el a kultúrpolitika mellett, mert a kapcsolat ezen a vonalon is szoros. Minden rendszernek, minden társadalomnak van gazdaságpolitikája, de a gazdasági mechanizmus reformja a gazdasági politika eszköze. Egy gazdaságpolitika mechanizmusa segítheti, vagy gátolhatja a társadalom gazdasági fejlődését. A mi általános politikánk - egy mondattal - a szocializmus építése, mely a gazdaságpolitika végrehajtásában is változatlan. Az általános politikán belül van: kultúrpolitika, tudománypolitika, értelmiségi politika, művészetpolitika stb. A politikánk változatlan általános értelemben, és változó a gazdasági építés eszközeiben, módjában. Az általános és gazdaságpolitika egymással összefüggésben vannak és kölcsönhatásban. Pl.: maradjunk a bennünket legjobban érintő résznél: a kultúrpolitika és gazdaságpolitika is kölcsönhatásban vannak egymással. Az egyre növekvő nemzeti jövedelemből egyre többet fordíthatunk tudományra, szakképzésre, modern intézmények létesítésére - ide sorolhatjuk a korszerű múzeumi kiállításokat - amelyeket a jobban, tudományosabban képzett szakembereinkkel magasabb színvonalon tudunk fenntartani, s ez tükröződik a korszerűbb anyagi és szellemi termékek előállításában. Az új létesítmények segítenek a munkaerőgondokon, a meglevő üzemek korszerűsítése pedig megköveteli a magasabb szakmai felkészülést, és tág teret kap a szellemi munka. A politikai irányvonal: a szocializmus építése megfelelő ütemben csak szakképzett, szakmájukhoz értő, fejlett szocialista öntudattal rendelkező emberekkel lehetséges. De nemcsak a mi nemzedékünknek van pótolnivalója általános és szakmai tudásuk, kulturális színvonaluk emelése terén. A jövő nemzedéket is meg kell tanítanunk arra, hogy jelentőségében semmivel sem lebecsülhetőbb hazánkban új ipari, mezőgazdasági létesítményeket építeni, vagyis országunkat a fejlett államok sorába emelni, mint mikor 20-25 esztendővel ezelőtt a hatalom megszerzéséért, a munkásegység megteremtéséért harcoltunk. Ezek a szocialista forradalmi átalakulásnak más-más szakaszai. A munka lényegét kell felismernünk és felismertetnünk, s akkor társadalmunk fejlődése gyorsabb üteművé válik. A szocialista építés jelenlegi szakaszában is fontos szerep jut a társadalomtudományoknak, mely vizsgálja a szocializmus építésének általános és sajátos törvényszerűségeit, az emberek szociális helyzetét és problémáit, a munkához való viszonyt, a családi viszonyokat, a városiasodás problémáit, a vezetés tökéletesítésének kérdéseit stb. „A szocialista és kommunista társadalom felépítése a tudomány széles körű felhasználásával kialakított magas szintű termelőerőkkel, a társadalmi fejlődés tudományosan feltárt törvényszerűségeinek figyelembevételével, a tudományos szocializmus elmélete alapján lehetséges." (Aczél: i. m. 172.) A termelőeszközök társadalmi tulajdona a tudomány számára lehetővé teszi az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű koncentrálását, a tudományos-technikai fejlődés eredményeinek az egész társadalom érdekében való felhasználását. Népgazdaságunk intenzív fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tudo622