A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Juhász Imre: Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945–1970)

Jelenleg már készül a második, immár reprezentatívnak ígérkező állandó kiállítás forgatókönyve: „Hajdúszoboszló története s népélete napjainkig" címmel. Az eddigieket összefoglalva hangsúlyoznunk kell, hogy a múzeum létrejöttének körülményeiben szerencsésen ötvöződött az országos és a helyi politikai, művelődéspolitikai irányítás kiegyensúlyozottsága a lakosság egy részében élő lokálpatriotizmussal. Ez a tény adott lehetőséget a kezdeményezés kibontakozására. Más oldalról időszerűsítette és indokolta ezt a város lakosságának életformájában bekövetkező gyökeres változás (a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek kiépülése, Szoboszló nagyléptű városiasodása, a lakosság kulturális színvonalának emelkedése). A legfontosabb tényező azonban a gyógyfürdő fejlődésével párhuzamosan növekvő idegenforgalom ilyen irányú igényeinek kielégítése volt. A népi, történelmi értékekért lelkesedő középiskolás diákok az adott feltételeket és lehetőségeket sikerrel aknázták ki. Munkájuk, lendületük ereje az ötvenes évek végén és a hatvanas évek első felében valóságos kis helyi mozgalmat érlelt, s e sorok írójának irányításával ez vitte győzelemre a felszabadulás után fel-fellobbanó múzeumalapítási kísérleteket. 2. A muzeális gyűjtemény jellege A múzeum közel négyezer tételszám alatt nyilvántartott gyűjteménye kiterjed a helytörténeti (ideértve a régészetet is) és néprajzi jellegű tárgyi emlékekre, a várossal és a hajdúkkal összefüggő legkülönbözőbb dokumentumokra, nyomtatványokra, fényképekre, tudományos művekre és szépirodalmi alkotásokra. A muzeális értékű könyvállomány mellett értékes pénz- és éremgyűjteménnyel is rendelkezünk. Történelmi jellegű tárgyi emlékeink legértékesebb darabjai a Bocskai-felkeléshez, a hajdúk történetéhez s az 1848/49-es szabadságharc eseményeihez kapcsolódnak. Ezekből is messze kiemelkedik a híres fecskefark alakú, zöld virágos selyemből készült, hímzett „Bocskai-zászló."

1

" Különösen az utóbbi években szépen gazdagodó paraszt- és munkásmozgalmi anyagunk mellett igen érdekesek a hőforrások feltárására és a gyógyfürdő történetére vonatkozó tárgyaink. Megszereztük a szoboszlói fúrások kétezer méterig elhelyezkedő rétegmintáit. Birtokunkba került dr. Pávai-Vaj na Ferenc geológus hagyatékának egy része is (életének, szoboszlói tartózkodásának tárgyi emlékei, kitüntetései stb.). A helyi születésű Gönczy Pál életét és munkásságát felölelő gyűjteményünk (különféle használati eszközei, bútorai, művei, apróbb családi emlékei stb.) egy termet tölt ki. A város határában feltárt gazdag földgázmezőre települt gázbontó üzem (240 x 270 cm méretű) kicsinyített mása a helyi iparosodás szemléletes érzékeltetője. 12 Az 1848 49-es szabadságharcot is megjárt relikvia eredete s teljes története még tisztázatlan. A Vasárnapi Újság fentiekben már idézett cikkírója szerint a zsázlóhoz tartozott egy bőrből készült, rézcsatos zászlótartó szíj és egy szironyos bőrtok is, amelybe a zászlórúd vascsúcsát helyezték lóháton való szállításkor. Mára ezekből csak a rúd maradt meg, de a felső vége hiányzik. A zászlóról érdekes adatokat közöl Geönczy József: ,,A Bocskai zászló történetéhez" címen. Debreceni Szemle, 1930. 4. évf. 489. A múzeumban őrzött írásos dokumentum szerint a második világháború végén Kiss Mihály végrehajtót bízták meg azzal, hogy a zászlót „hadműveleti kiürítés" címén Sopronba vigye. Feladatát teljesítve a felszabadulás után épségben hozta vissza a Sopron melletti Görbehalomról. Bővebben lásd: Hsz. BIMA. 196-70. 602