A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Juhász Imre: Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945–1970)

Juhász Imre Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945—1970) 1. Múzeumszervezés, gyűjtés Városunkban a múzeumszervezési gondolat felvetése és realizálása nem kultúrpolitikai megfontolás, hanem alulról fakadó társadalmi kezdeményezés eredménye volt. A kialakuló gyűjtemény - a püspökladányi példához hasonlóan - jelentős mértékben a helybeli lakosság áldozatából s a gimnáziumi fiatalok lendületéből nőtt ki.

1 Az alapozó tevékenység kezdeti szakaszára a spontaneitás nyomta rá bélyegét. Ezzel magyarázható az a tény, hogy az elindulással kapcsolatban kevés a rendelkezésünkre álló írásos forrás. így a szervezés történetének megrajzolásánál helyenként szubjektív emlékekre támaszkodunk. Az eddigi kutatások szerint 1945 előtt nem merült fel múzeumalapítási gondolat a városban. A felszabadulással kibontakozó demokratikus fejlődés kulturális ösztönzéseinek hatására viszont több oldalról és konkrét formában is jelentkeztek ilyen törekvések. Múzeumlétesítési terv szóba jött például - az Ideiglenes Nemzeti Kormány néhány tagjának jelenlétében - a városi képviselőtestület 1945. szeptember 9-i díszközgyűlésén, ahol közölték, hogy a háború idején elhurcolt Bocskai zászló a fontosabb iratokkal együtt épségben visszakerült.

2 Két évvel később a képviselőtestület rendkívüli közgyűlésének előterjesztésében a kultúrház létesítésével együtt „népkönyvtár" és „múzeumi terem" is szerepel.

3 Ekkoriban sürgette a szabadművelődési ügyvezető is a muzeális tárgyak gyűjtését s az építkezéseknél előkerült régészeti leletek megmentését. 1950 októberében a kultúrházat átadták rendeltetésének, de a múzeumi terem problémája még mindig vajúdott. A következő években már az új hatalmi fórum, a városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott az üggyel. A debreceni Déri Múzeum által készített berendezési tervet elfogadta, de a belső átalakítási munkához nem járult hozzá.

4 Az akkori viszonyok között, amikor az országos és helyi politikai aktivitást, anyagi eszközöket a szerveződő állami ipar és a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésére kellett összpontosítani, az ilyen feladatok másódrangúnak tűntek, s nehezen ment a terv kivitelezéséhez 1 Vö.: Rettegi Istvánné: A püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeum. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67.( Debrecen, 1968.) 701-712. 2 Hajdúszoboszló város képviselőtestületi jegyzőkönyvei 1945. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár XXIII. 401. 1. - továbbiakban Hsz. Kt. jkv. HBmL.) A múzeumszervezési gondolat 1945 utáni felvetését érinti a helyi pedagógusok munkaközössége által összeállított kézirat: „Hajdúszoboszló művelődésügyének 25 éves fejlődése 1945-1970." címmel. (A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum Adattára 205/70. - továbbiakban Hsz. BIMA.) 3 Hsz. Kt. jkv. 1947. (HBmL. XXIII. 401. 3.) 4 Hajdúszoboszlói Városi Tanács Végrehajtó Bizottsági jkv. 119. és 129/1951. sz. határozata - továbbiakban Hsz. V. T. V. B.) 597