A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

pénztárost választott, kibővítette az igazgatói választmányt (amit a növekvő taglétszám követelt meg), rendelkezett a tagsági díjak befizetése után esedékes tagsági igazolvány kiosztásáról, amivel a tagok díjtalanul tekinthették meg a Városi Múzeum kiállításait és gyűjteményeit.

14 1928. végén száznál több, pontosan 102 igazolványt osztottak ki. A százkét tag közül 56 ötven pengőt, 38 tíz pengőt fizető köri tag szerepelt, igazolványt kapott az öt tiszteletbeli és a három alapító tag is.

15 Az alig egy évet megért múzeumbaráti egyesület működésének híre ment az egész országban. Ezt bizonyítja az 1929. január elején Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületétől érkezett levél, melyben dr. Pável Ágost múzeumigazgató-helyettes közli, hogy meg akarják alakítani a Vasvármegyei Múzeumbarátok Körét, s ehhez kér tanácsokat és a Kör alapszabályait.

10 Löfkovits válaszában a debreceni egyesület megszervezésének módját írja le, amiből kitűnik, hogy mily megfontoltan és taktikusan vitte véghez a Kör megalakítását.

17 „ . .. Mivel a főczél - az intelligens közönség érdeklődése s együttműködése bekapcsolásán kívül -, minél nagyobb tagdíj összehozása; az alakulás előkészítése nem népes értekezleten, hanem aláírásoknak egyenkénti gyűjtése által ajánlatos. Amennyiben - mint nálunk - kétféle tagdíj szedése határoztatik el, úgy először a magasabb díjat fizetők toborzandók. Ha ezek kellő számban jelentkeztek, az alacsonyabb díjat fizetők összehozása már könnyebb munka lesz. Ez bizony nagyon fáradságos munka; de - szerény véleményem szerint - egyedül czélhoz vezető mód. Első sorban alkalmas (kellő súlyú, megértő s áldozatkész) vezetőség állítandó ösz sze s ők a taggyűjtő ívre, úgy mint buzdítok, valamint mint tagok aláírnak. Csak mikor kellő számú (magasabb tagdíjat fizető) aláírás gyűlt össze: ajánlatos a nyilvánosság elé lépni. .." Még 1928-ban határozta el a Kör vezetősége, hogy az alapszabályokhoz híven a Kör tagjai és Debrecen város érdeklődő közönsége számára az akkoriban nagyon divatos „felolvasó-est" formájában előadásokat rendeznek különböző, a múzeumhoz közeleső témákból. Ennek érdekében Löfkovits Arthur számos kiváló szakembert kért föl levélben előadások tartására. Sajnos, kezdeményezése nem vezetett eredményre. Sokan (köztük Hóman Bálint, akkor még a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Czakó Elemér helyettes államtitkár, a Déri Múzeum berendezésének egyik szakmai irányítója, Madai Pál, a „Műgyűjtő" с folyóirat szerkesztője, Viski Károly, a Néprajzi Múzeum munkatársa) vagy elfoglaltságuk, vagy rossz egészségi állapotuk miatt nem tudták vállalni az előadások megtartását.

18 Ekkor Löfkovits régi barátjához, a szegedi múzeum vezetőjéhez, Móra Ferenchez fordult, őt kérte föl előadás tartására. A Baráti Kör Irattárában megtalálhatók az író válaszlevelei: 14 Évi közgyűlés jkve. - Irattár 14/1928. 15 Tagok névsora és tagsági igazolványok jegyzéke. - Irattár 5., 11/1928. 16 Pável Ágost levele. - Irattár 27/1929. 17 Löfkovits Arthur válasza. - L. uo. 18 A felsoroltak levelei. - Irattár 41/1928; 38, 39, 42/1929. 571