A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

Hisszük, hogy a gazdag Debreczenben is lesz 20-25 olyan vagyonos és áldozatkész hazafias mübarát, ki e czélra egyszersmindenkorra ezer pengőt - mint Örök alapítványt - áldoz s kell lennie számos oly muzeumbarátnak is, ki évi ötven pengő tagsági díjjal segíti elő a múzeum culturális feladatát. A kért áldozat nagy: de Debreczen város közönsége ott volt mindég, ahol szépért, nagyért, jóért áldozni lehetett, s kellett! S ez áldozat kézzelfoghatóan gyümölcsözend, mert a kívánatos műkincseket magunk, gyermekeink s utódaink gyönyörűségére és tulajdonául szerezzük meg. Hiszen a városi múzeum mindannyiunké! Elpazarolva, vagy „eladministrálva" pedig egy fillér sem leend! Ugy az összegyűlő tőke, mint annak kamatai s a tagsági dijak felett a kör tagjai intézkednek: kebelünkből választott elnök, alelnök, pénztáros s választmány utján. A városi múzeum mindenkori igazgatója - díjtalan előadója lesz a körnek. Helyettese a rangidősebb muzeumőr. Hivatali helyisége a városi múzeumban lesz. A hivatalos közlések a városi múzeum közegei által díjtalanul sokszorosittatnak s évente a Múzeumi Értesítőben is díjtalanul közöltetnek. Hazafias bizalommal kérjük tehát a nemes város minden szépért, jóért lelkesedő n. é. közönségét lépjen be minél nagyobb számban a Debreczeni „Muzeumbarátok Körébe". Debreczen, 1927. április 2. Aláírási ivek: tisztelettel alantirottaknál. Steinfeld István Löíkouits Arthur

1 Sesztina Jenő Fenti körözvényt Löfkovits Arthur tette közzé barátai, ismerősei körében 1927 tavaszán. Ki is volt ez az ember, aki ily nemes célt hirdetett meg? Löfkovits az ország egyik legnagyobb ékszerüzletével rendelkező debreceni ékszerész, szenvedélyes műgyűjtő volt. Óriási vagyona, előkelő összeköttetései magasfokú műértéssel párosultak. Több ezer válogatott és egyedi értéket képviselő műkincset mondhatott magáénak, egészen 1902-ig, amikor is muzeális gyűjteményét felajánlotta Debrecen városának, a városi múzeum alapjául. Érdemeire való tekintettel ő lett a múzeum első igazgatója, s attól kezdve az üzleti életen túl minden erejét a múzeum gyarapítására, népszerűsítésére fordította. Gondoskodásának egyik kiemelkedő eredménye a Múzeumbarátok Köre megszervezése, megalapítása.

2 Löfkovits külföldi és hazai utazásai alkalmával sorra látogatta a múzeumokat is. Ekkor találkozott a múzeumpártolás egy új formájával, a múzeumokat anyagilag segítő, gazdag polgárokat tömörítő múzeumbaráti körökkel, egyesületekkel. Felhívásában hazai, budapesti példára hivatkozik. Budapesten abban az időben két múzeumbaráti egyesület létezett: az 1926-ban alakult Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete, melynek célja: „a Magyar Nemzeti Múzeum gyarapodásának, valamint kulturális és tudományos munkásságának előmozdítása, a kutató- és gyújtőutak, ásatások, tudományos munkálatok erkölcsi támogatása, a Magyar Nemzeti Múzeum rendszeres és állandó anyagi támogatásával a múzeum és a magyar társadalom kapcsolatának kiépítése" volt

1 - valamint a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete, amely 1927ben, megalakításakor a következőket tűzte ki céljául: „a magyarországi múzeu1 Felhívás a Múzeumbarátok Körének megalakítására. Löfkovits Arthur iratai. Déri Múzeum, Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény. 2 Löfkovits életéről bővebben: Sőregi János: Löfkovits Arthur. (1863-1935) (Debrecen, 1936.) 3 Magyar Minerva. VI. 1930-1931. (Bp. 1931.) 295. 565