A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Lovas Márton: A Déri Múzeum Természettudományi Gyűjteménye 1930–1970

Ez a nagyszabású munka a múzeum dolgozóit teljesen lekötötte. A gyűjtemények gyarapítására csak kevés energia jutott. A természettudományi gyűjtemény az 1945-1953-ig tartó nyolcéves időszak alatt mindössze 92 darabbal gyarapodott. A nehézségek ellenére már 1946-ban felvetődik a Hortobágyi Múzeum újjászervezésének gondolata. Nagy László vadászati felügyelő megkezdi a madarak gyűjtését. Lelkes munkája eredményeként 1947 végére 60 darab kitömött madarat szállít be a Déri Múzeumba, amit a múzeum anyagi fedezet hiánya miatt nem tud teljes számban átvenni s így csak 7 darab kerül a gyűjteménybe.

13 Sőregi János terveiben egy nagyobb, bővebb anyaggal rendelkező Hortobágyi Múzeum kialakítása szerepel. Az új múzeum továbbra is a hortobágyi csárdában lenne, de már nem három szobában, hanem négyben helyeznék el a Hortobágy madárvilágát bemutató kiállítást. Ez a reprezentatív kiállítás a Hortobágyon megforduló sok vadász és más, idegen tudását, ismereteit gyarapítaná. A gazdag madárvilágra való tekintettel szerepel még ezekben a tervekben egy hortobágyi ornitológiai állomás létrehozása is, amely szoros kapcsolatban lenne a Hortobágyi Múzeummal, azaz a két intézet támogatná egymás munkáját és ki is egészítené egymást.

22 A tervek azonban nem valósultak meg, főleg az anyagi fedezet hiánya miatt. 1951. január 1. után a múzeumok állami kezelésbe kerültek és egy központi irányítás alatt álló országos múzeumi hálózat alakult ki. A Déri Múzeum is határozottabb profilt kapott, mert a meglevő gyűjteményekre való tekintettel régészeti, néprajzi, ipar- és képzőművészeti, helytörténeti osztályokat és ennek megfelelő gyűjtési területet nyert.

14 A természettudományi osztály megszervezése most is elmaradt. Ezt a hiányosságot igyekezett pótolni az 1951-ben megnyílt természettudományi állandó kiállítás, amely a Déri Múzeum második emeletének négy helyiségét foglalta el. A kiállítás egy fejlődéstörténeti bevezető rész után a hortobágyi élővilágot kívánta bemutatni, mégpedig nem külön-külön, mint ahogy az az eddigi kiállításoknál tapasztalható volt, hanem párhuzamosan a puszta jellegzetes madárvilágát és annak növényi környezetét.

23 A rendelkezésre álló csekély összeg miatt a kiállítás már kezdetben sem felelt meg technikailag a benne felhalmozódott magas színvonalú tudományos értéknek és az évek során megérett az átrendezésre. A kiállítás megrendezése kapcsán ismét felvetődött a múzeum természettudományos fejlesztésének kérdése. Ebben a MMOK (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) úgy akart segíteni, hogy 1951. július 1-től Horváth Lajos ornitológust nevezte ki a múzeumhoz, majd 1952. január 1-én az Országos Természettudományi Múzeumba való áthelyezése után Szűcs Lajos középiskolai tanár lett a gyűjtemény gondozója, 1955. szeptember 22-ig. Ezután a múzeumnak nem volt főállású természettudományos muzeológusa egészen 1971. szeptember 15-ig. A gyűjtemény gyarapítását és gondozását társadalmi munkában, majd 1963-tól tiszteletdíjasként Ötvös János tudományos kutató látta el. Nagyban az ő munkásságának köszönhető, hogy a meglevő anyag nem ment tönkre, sőt szépen gyarapodott s így ma a Déri Múzeum egy a Tiszántúl flóráját és faunáját jól reprezentáló, gondozott gyűjteménnyel rendelkezik. Gyűjteménygyarapító tevékenysége melett Ötvös János részt vett a múzeum természettudományos ismeretterjesztő munkájában is. 1962. szept. 30.-dec. 3l-ig a debreceni állatkerti kiállítóteremben a Tiszántúl élővilága с kiállítást rendezte meg. Ugyancsak 1962-ben a Hortobágy idegenforgalmi szempontból történő 555