A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Dankó Imre: Dr. Rajkai Tibor (1915–1972)

helyezte. Ennek megfelelően kutatásai szociológiailag is jelentősek és konkrét társadalmi vonatkozásokkal is bírnak. Kutatásaira, új szempontjaira, érdekes eredményeire általánosan felfigyeltek. Több külföldi tanulmányúton is volt, számos hazai és külföldi tudományos ülésszakon vett részt. Munkásságáról jó felvilágosítással szolgálnak írásai, amelyeknek jegyzékét jelen megemlékezé­sünkhöz csatoljuk. Dr. Rajkai Tibor 1971 őszén vasúti szerencsétlenséget szenvedett. Akkor úgy látszott, hogy csak két bordája tört el és kisebb zúzódásai voltak. A sze­rencsétlenség után a klinikáról gyógyultan került ki. Űgy látszik azonban, hogy mélyebb, azonnal fel nem deríhető sérülései is voltak, mert csak ezzel magyarázható, hogy nagyon gyorsan, rövid idő alatt, minden előzmény nélkül, agydaganata támadt, amely ellen többszöri operációval sem lehetett védekez­ni. Dr. Rajkai Tibort 1972. április 10-én a debreceni Köztemetőben e sorok író­ja a debreceni Déri Múzeum részéről a következőkkel búcsúztatta: Kedves Tibor! Munkatársunk! Barátunk! j Megrendüléssel állunk koporsódnál és veszünk Tőled búcsút, utolsó munka­helyed, a Déri Múzeum nevében. Aggódva figyeltük sorsod alakulását és sejt­ve a tragikus kimenetelt, előre fájdalommal vegyes irtózattal gondoltunk arra, hogy munkaerőd teljében kell megválnunk Tőled. Most, itt, a sír szélén, engedd megvallani, hogy Benned, egyéniségedben elsőrenden nem az anthropológust, a múzeum tudományos főmnkatársát lát­tuk; sorsod fordulásán féletettük, sajnáltuk; hanem az embert, a Tibort, a Ti­bor bácsit, aki kis munkatársi közösségünknek aktív tagja tudtál lenni. Azt a Tibort, azt a Tibor bácsit, akinek mindenkihez volt jó szava, aki mindig és mindenki számára segítőkész, kedves volt, aki senkitől sem tagadott meg sem­mit, hanem örömmel segített és osztozott minden emberi és munkatársi fel­adatban, bajban, örömben és bánatban egyaránt. Rövid idő alatt ezek a tulaj­donságaid tettek megbecsültté; alakítottak az idősebbek számára Tiborrá, a fiataloknak pedig Tibor bácsivá, a múzeumnak pedig valóságos és nemcsak nomenkltura szerint adott, tudományos főmunkatársává. Napok óta fekete zászló leng a Déri Múzeumon. Téged gyászol, Rólad be­szél. Holnapra már lekerül, jelezve, hogy bármily kedves munkatársunkat is veszítettük el Benned, bármennyire is megrázó eltávozásod, az élet megy to­vább. A zászlóval azonban nem rakjuk el emlékezésünket, amellyel dolgos hét­köznapjaink mindegyikén is felidézünk, Rád gondolunk és munkásságodból ugyanúgy, mint egyéniségedből, erőt merítünk mindenkori feladataink, problé­máink megoldásához. Nyugodj békében! 35* 547'

Next

/
Thumbnails
Contents