A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művelődéstörténet, Irodalomtörténet - Lengyel Imre: Hatvani István levelesládájából

egyik levelében tanácsokat közöl vele nevelési kérdésekben.

16 Hatvani becslése szerint ekkor (1755-ben) mintegy 300 tanulója volt a debreceni Kollégiumnak. Ennek kb. egyharmada készül egyházi pályára hat, sőt több évre terjedő tanulmányi idő után. Többen közülük hamarább abbahagyják tanulmányaikat, és vidéken, városokban és falvakban vállalnak rektori vagy tanítói állást 300-600 forintnyi évi fizetéssel. Mások a hazai jog tanulásával foglalkoznak. A teológusok filozófiát, matematikát is tanulnak, hogy ítélőképességük erősödjék. Mindezt a helytállást igénylő idők követelik meg. Itt tér ki a Debrecen város, egyház és a Kollégium életében bekövetkezett jelentős változásra, amit az uralkodónő, Mária Terézia rendelete idézett elő. Ez Debrecen város tanácsába három róm. katolikus tanácstag beválasztását írja elő. Hatvani azonnal többet sejt a rendelet mögött: a nem református tanácstagok megválasztása a város, az egyház és a Kollégium szétválasztására való törekvés sikerét, s közvetlenül a főiskola pénzforrásainak megszüntetését jelenti. Azok a döbbenetes szavak, amelyekkel Hatvani az eseményről két levelében is megemlékezik, kifejezésre juttatják a Kollégium jövője fölötti mély aggodalmát. Kortörténeti szempontból jellemző, amit a debreceni református egyházi viszonyokról ír. A tapasztalatokat, amelyekről beszámol, az elhunyt Sződi István lelkész helyettesítése idején szerezte. A belső hitbeli meggyőződés nélkül ünneplő és úrvacsorázó tömegeket (a Nagytemplomban és Kistemplomban 4-4000, az Ispotályban 2000 fő) Hatvani megfigyelései alapján éles bírálatban részesíti. III. Hatvani svájci ismeretségi és baráti köre főleg azokból tevődött össze, akikkel tanulmányai folyamán és Beck professzorral való barátsága útján került kapcsolatba. Köztük a legidősebb Sámuel Werenfels volt, akinek egyik művét magyarra fordította. Joh. Ludwig Freyról is mindig nagy tisztelettel ír. Joh. Jakob Wettstein halála alkalmával megjelent művére nagyon kíváncsi, és megküldését érdeklődéssel várja. Elhunytakor tanítványi hűséggel fejezi ki megrendülését. Közvetlen levelezésben állt Joh. Heinr. Bruckerrel, betegségének hírére Beck közelebbi tájékoztatását kéri. Az orvosprofesszorok közül Emanuel Koenig és Joh. Rudolf Zwinger állnak hozzá legközelebb, őket közvetlenül is fölkeresi leveleivel. A két Bernoullit (Johannes II. és Dániel Bernoulli) mindig Beck útján köszönti, hasonlóképpen Joh. Heinr. Gernlert, a történelem professzorát, Anton Birrt a görög nyelv előadóját, aki szinte egyik levél záró soraiból sem hiányzik. Nyomdatechnikai kérdések tisztázása végett Im-Hoí bázeli könyvkiadóval közvetlenül váltott levelet. A bázeli barátokon, ismerősökön kívül levelezést folytatott több zürichi professzorral, éspedig Joh. Jakob Breitingerrel és Joh. Jakob Zimmermannal, akiket egyhetes zürichi útján ismert meg. Breitinger Joh. Jakob Bodmer fegyvertársaként Joh. Christoph Gottscheddel állt vitában. Zimmermann a korai felvilágosodás képviselője volt. Mindkettő levelező társa volt Becknek. Hatvani itt közölt leveleinek a jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy bő16 Sajnos ez a levél számunkra nem volt hozzáférhető. 505