A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művelődéstörténet, Irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György az 1739–43. évi debreceni pestisről

Tóth Béla Maróthi György az 1739—43. évi debreceni pestisről A XVIII. sz. első fele Debrecen számára a nagy megpróbáltatások kora. A kuruc-labanc háború idején a katonaság fosztogatásai, a németek súlyos hadisarca mellett 1709-ben, 10-ben, 11-ben pestisjárvány támadta meg (1709ben az áldozatok száma kb. 3000 volt),

1 aztán tűzvészek sora sújtotta, melyek közül a legnagyobb az 1727-i volt,

2 1739-43-ban pedig szinte minden addiginál súlyosabb pestisjárvány söpört rajta végig, s közben 1739-ben egy irtózatos orkán is tömérdek kárt tett benne. A legutóbbi, szinte évről évre megújuló járvány országosan is a legsúlyosabbak közé tartozott. A nemrég előkerült országos összesítés adatai szerint összesen mintegy 250 000 embert ragadott el Magyarország és Erdély lakói közül, a népességnek mintegy 5%~át,

4 s a legnagyobb pusztítást éppen Bihar megye és Debrecen területén végezte, ahol összesen mintegy 35 000 áldozatot szedett, s ebből mintegy 8600 esett Debrecenre, azaz a lakosságnak több mint egyharmada.

5 Ennek a szörnyű pusztításnak igen érdekes dokumentumait, mert a szemtanú, méghozzá egy igen magas műveltségű szemtanú beszámolóit tartalmazzák, - jelentik számunkra Maróthi Györgynek azok a nemrég előkerült levelei, melyeket volt külföldi tanulótársához, Jacob Christoph Beckhez írt Debrecenből Bázelbe,

0 továbbá egy terjedelmes levél Johann Jacob Húghoz Zü1 Kövér Sándor: A feketehalál Hajdúböszörményben. Déri Múzeum Évkönyve, 1965. (Debrecen, 1966.) 567. s köv. 2 L. Polgári Mihály Önéletrajza és Itinerariuma, kézirat a Tiszántúli Ref. Egyházkerület könyvtárában (R. 550, 6. г.). Ismerteti Tóth Béla, Déri Múzeum Évkönyve, 1971. (Debrecen, 1972.) 3 Zoltai Lajos: Domokos Márton debreczeni főbíró és kora. Debreceni Képes Kalendáriom, 1909., 57. és Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város története, I—III. (Debrecen, 1872.) III. 769-773. 4 Dávid Zoltán: Az 1738-43. évi pestis pusztítása Bihar megyében. Déri Múzeum Évkönyve, 1969-70. (Debrecen, 1971.) 181. 5 Dávid Zoltán említett művében a pestisben 1739-ben meghalt debreceniek „tényleges" számát 7893-ra teszi (i. m. 194.), mert a többiek más betegségben pusztultak el. Zoltai Lajos említett cikke 8697 halottról beszél az 1742-i Protocollum Relationum alapján (58. 1.). Ugyanő említi, hogy ez a szám a város lakosságának kb. egyharmadát tette ki, vagyis a lakosok száma ekkor 25-26 000 lehetett. Böszörményben ugyanakkor 1672 volt az áldozatok száma, amit Kövér Sándor a lakosság 40%-ának vesz (i. m. 574. 1.) Weszprémy István 8700-ra teszi a debreceni halottak számát (Succincta Medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia, Viennae, 1778, Centuria altera, pars prior, 12. 1. A 8600-as szám Maróthi adata. 6 Maróthi Györgynek J. Chr. Beckhez még külföldi tartózkodása idején írott leveleit megjelentette Lengyel Imre és Tóth Béla Maróthi György külföldi tanulmányútja stb. címen a debreceni Egyetemi Könyvtár kiadásában (Debrecen, 1970.). A továbbiakban: LengyelTóth I. A levelek eredetije megtalálható a bázeli egyetem könyvtárában, fotókópiájuk a debreceni Egyetemi Könyvtárban. Egyébként J. Chr. Beck levelezését ismerteti E. Stae487