A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között

és kiindulópontot képezne Kelet-Magyarország kulturális íejlődéséhez." Az országos érdeklődést mutatja a sajtóvisszhang

21 és más városok érdeklődése. így pl. Baja város kér tanácsot egy létesítendő telep tervezetéhez. A bajai művésztelep 1948-ban meg is kezdi működését Rudnayval,

22 a debreceni csak 22 év múlva. Mik a késés okai? Elsősorban az irreális, a kor problémáival nem számoló tervezés, amely megvalósítása nemcsak akkor, de most sem sikerülne. Sőregi tervei

23 nemcsak a nagyerdei telepet tartalmazzák, hanem vele együtt a hortobágyi, Felső-Tisza vidéki telephelyeket, alkotóházakat, a hortobágyi madártani intézetet, szabadtéri múzeumot stb. A nagyerdei telepre a műtermes lakásokon kívül modern szépművészeti múzeumot, aukciócsarnokot, festővászon-képkeret-festékműhelyt, időszaki kiállítótermet terveztek. Ennek a tervnek nagyvonalúsága adhatott alapot több zavaros beadványra is.

2

'' Másik okként a többirányú, és egymásnak ellentmondó tervezést, a külön utakon járást kell említenünk. A polgármester és a tanácsülés bizalmát Sőregi bírta, ugyanakkor az Ady Társaság más országos szerveknél és személyiségeknél tett lépéseket, miután 1945. május 8-i közgyűlésük tárgyalta a létesítendő telep ügyét. A Kacskovics ingatlan megszerzését tűzték célul, mivel annak jövedelme - az alapító Kacskovics Iván szerint - képzőművészeti célokra fordítandó. A megyei Földbirtokrendező tanács 7337 1946. sz. határozatában át is engedte a nagyerdőn levő telket, a városi tanács azonban lemondott róla. A helyszerzésen túl ellentétes vélemények alakultak ki a berendezés, a működtetés, a vezetés ügyében. Legfőbb ok a háború utáni nehéz anyagi helyzet volt. Bár lényegét tekintve minden szerv, intézmény a telep alapítása mellett döntött, a hároméves terv előkészítése során is számoltak vele, - húzódott a megvalósítás. A tanács az ötvenes évek elején szükségmegoldásként a VAOSZ helyiségét javasolta. Végül 1955-56-ban épült fel a városban az ún. Művészház kollektív műteremmel. Még 14 évet kellett várni, hogy a nagyerdei művésztelep felépüljön kb. olyan formában, mint azt négy évtizeddel előtte, 1927-ben Borsos József megtervezte a Művészház vezetői, művészei igénye szerint. 43 év várakozásának 1970-re tett Debrecen városa eleget. 21 Pl. Népszava, 1948. IX. 15. 22 A Szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970 (Szeged, 1971). 23 Polgármesternek írt levelek - DM. sz. 38/1946. - Debreceni Képes Kalendárium 1946. 24 Pl. a Zajthy Ferenc-féle beadványra. Ez a Budapesten élő művész erdei iskolát kívánt a Bocskay kertben és a Nagyerdőn létesíteni, amelyben a hallgatók nemcsak festészettel, hanem ,,erdőismereti és növénylélektani" stúdiumokkal is foglalkoztak volna. Beadványa elutasításra talált a tanácsnál. 466