A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között
A monumentális művészet helyzete Debrecenben A múlt irredenta eszméit vagy nemkívánatos személyiségeit ábrázoló, kifejező szobrait a felszabadulás után közvetlenül eltávolították, a Déri Múzeumba helyezték. A lerombolt épületek bontása, eltakarítása, az újjáépítés volt az elsődleges, később lehetett csak új szobrok, emlékművek elhelyezésére gondolni. Gábor jani Szabó Kálmán, mint a Kultuszminisztérium osztálytanácsosa már egy 1945-ös debreceni interjújában felhívta a figyelmet a megváltozott helyzetre: „a műalkotások elhelyezését a jövőben. . . az államnak kell vállalnia"/' Ugyancsak az állam és a közösség felelősségére, áldozatkészségére appellál Medgyessy Ferenc a szabadságharc centennáriumára készítendő emlékművek, szobrok elkészíttetésében: „maga a lakosság gyűjti majd össze a fillérjeit erre, tekintve, hogy az mi magunk legközelebbi ügye volt." Országosan centennáris előkészítő szoborbizottság alakul, az ebben résztvevő Medgyessy levélben keresi fel Sőregit 1947-ben: tegyen lépéseket a debreceni emlékmű, szobor megvalósításában. Ö maga vállalkozik az elkészítésre, a tárgyat illetően nincs határozott elképzelése, pl. Kossuth-szoborra is gondol: „Debrecennek még különös jelentősége a szabadságharcban Kossuth L. szerepe a detronizálást illetőleg. . ." b Debrecenben 1947. február 20-án negyvennyolcas bizottság alakul, amely Petőfi-szoborra ad megbízatást Medgyessy Ferencnek. A művész többször személyesen tárgyal a debreceniekkel, az Ady Társasággal. Számtalan írás, l! ' levél, újságcikk, interjú ad betekintést a szobor körüli bonyodalomba (anyaghiány, elhelyezés, leszállítás), az 1848. augusztus 29-i avatási ünnepségekbe, fogadtatásba. A debreceni közvélemény élénken foglalkozik a szoborral, minden problémát nyíltan, közügyként tárgyalnak, vitatnak meg. A Petőfi-szobor ügye öszszefonódott ekkor az Ady-szobor tervvel: a Városi Tanács egyik oldalára a Petőfi-, másikra az Ady-szobrot tervezték. Medgyessy el is készítette vázlatát (ugyanígy Juhász Nagy Sándor síremléktervét is) - a háború utáni szűkös anyagiak miatt azonban nem valósulhatott meg csak a Petőfi-emlékmű. A debreceni művésztelepre tett törekvések Alig szabadult fel Debrecen, Sőregi János, a Déri Múzeum akkori igazgatója felterjesztéseken, cikkeken dolgozik egy nagyerdei művésztelep létesítése ügyében. 1946 januárjában a polgármesterhez fordul javaslatával. A telep vezetőjének Holló Lászlót szánja, akit e megbízatással zárkózottságából akar kiemelni. Hollóval együtt tanácskérő leveleket írnak Medgyessynék, Bernáthnak, Pátzaynak, s az idős, nagybeteg Koszta Józsefnek. Koszta lelkesen üdvözli a debreceni kezdeményezést: „ha ez sikerül, akkor egy óriási dolgot végeztünk a magyar művészet terén, egyszerűen megcsináltuk a magyar mü14 A Szabadművelődési Felügyelőség kérése, Debrecen, 1948. szeptember 5-i dátummal. Műv. Min. Irattára, 1948/49-135/2. 15 Medgyessy Ferenc kézírásos levele Sőreginek, Bp. 1947. I./23-i keltezéssel - DM. Irattára, 1947/31. 16 Medgyessy Ferenc: Életemről, művészetről (Bp. 1960). Uő. A forradalmár Petőfit akartam megmintázni - ,,Szabad Szó" 1948. 32. sz. Dr. Kádár Zoltán-Medgyessy Ferenc: A debreceni Petőfi-szobor. „Építünk", 1953 őszén/39. - valamint „Néplap", 1947-48-as több számában. 464
